Busójárás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mohácsi sokácok hagyományos farsangi népszokása.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 A népszokás leírása 3 Mohácson kívül 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés.

A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bújdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul", mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki őket a városból.

A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.

A szokásnak nagyon fontos eleme még a szexualitás is.

[szerkesztés] A népszokás leírása

Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A "műsor" fő elemei: partraszállás, melynek során a túlparti Kismohácsról szállnak a partra a busók. Busófelvonulás a Kóló térről a Főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízrebocsátása. Elégetni a telet máglya gyújtásával.

[szerkesztés] Mohácson kívül

Mohácson számos busócsapat vesz részt a mulatságban, Szerbiából és Lengyelországból. Újabban hasonló „busójárást” próbálnak meghonosítani például Szentesen is.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Busójárásró a vendégvárón
• Képek a 2006-os mohácsi Busójárásról