Busójárás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A mohácsi sokácok hagyományos farsangi népszokása.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés.
A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bújdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul", mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki őket a városból.
A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.
A szokásnak nagyon fontos eleme még a szexualitás is.
[szerkesztés] A népszokás leírása
Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A "műsor" fő elemei: partraszállás, melynek során a túlparti Kismohácsról szállnak a partra a busók. Busófelvonulás a Kóló térről a Főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízrebocsátása. Elégetni a telet máglya gyújtásával.
[szerkesztés] Mohácson kívül
Mohácson számos busócsapat vesz részt a mulatságban, Szerbiából és Lengyelországból. Újabban hasonló „busójárást” próbálnak meghonosítani például Szentesen is.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 