Balázsfalva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Balázsfalva (románul Blaj, németül Blasendorf) város a mai Romániában Fehér megyében. Csufud, Kisbalázsfalva, Magyarpéterfalva, Padure, Pinca, Túr és Véza tartozik hozzá. A 19. századig az erdélyi románok politikai, vallási és kulturális központja, a görög katolikus püspökség székhelye. 2002-ben 20 765 lakosából 19 158 román, 1543 magyar, 43 német, 14 cigány volt.

Balázsfalva helye Romániában

[szerkesztés] Fekvése

Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét első, Balázs nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.

[szerkesztés] Története

A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost 1313-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. 1332-ben villa Blasii néven említik. Várkastélyát 1535-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotharingiai Ferenc herceg azt az egyezséget, amely alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel véget vetett az Erdélyi Fejedelemségnek.

1703. december 23-án itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak Pekry Lőrinc erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a kurucokhoz. 1747-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi román nemzeti mozgalom központja lett. 1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel.

A görög katolikus érseki székesegyház

1910-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásának székhelye volt. 2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A főtéren áll a görög katolikus érseki székesegyház.
A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görög katolikus érseki palota. Bagdy György építtette 1534-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. 1842-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.