Bíró László József

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Golyóstoll

Bíró László József (Budapest, 1899. szeptember 29. - Buenos Aires, 1985. november 24.) a golyóstoll feltalálója.

Eredetileg újságíró volt, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi föl a tintát, melyet a papírra ken.

1938 végén, amikor elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, Bíró maga is zsidó lévén Párizsba ment, onnan pedig Argentínába. Augustin P. Justo javasolta neki, hogy menjen Argentínába, és a konzulátuson, ahol vízumért folyamodott, tudta meg, hogy Augustin P. Justo valójában az argentin elnök. 1943-ban Bíró szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, majd ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. 1985-ben halt meg Argentínában.

[szerkesztés] A találmány utóélete

Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat BIC védjeggyel hozzák forgalomba, ami a Biró Crayon rövidítése. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran "biro" vagy "biro pen" néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel. Német nyelvterületen "Kugelschreiber" vagy "Kuli" a golyóstoll neve.