Auer Lipót
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Auer Lipót (Leopold (von) Auer) (Veszprém, 1845. június 7. – Loschwitz (Drezda), 1930. július 15.) világhírű magyar hegedűs, tanár, karmester és zeneszerző.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Veszprémben született, Budapesten Ridley-Kohne Dávidnál, Bécsben Jakob Dontnál, majd Hannoverben Joachim Józsefnél tanult. Ezután Szentpétervárott telepedett le, és a Szentpétervári Konzervatóriumban tanított 1868-tól egészen 1917-ig. Ebben az időszakban igen sok művet dedikáltak neki, annak ellenére hogy Csajkovszkij hegedűversenyének dedikációját elutasította, a művet meg egyenesen játszhatatlannak minősített (a sors fintora, hogy élete folyamán még többször előadta).
Az ő nevéhez kapcsolódik az ún. pétervári vonófogás, ahol a mutatóujjnak és a csuklónak nagyobb szerep jut, mint korábban bármikor. Ezt a technikát sok kadenciájában alkalmazta.
Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után az Egyesült Államokba menekült. A „Curtis Institute of Music” (Philadelphia) és „Institute of Musical Art” (New York) intézményekben tanított. 1926-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Élete hátralévő részében egy kívül-belül hegedűvirtuóz és karmester volt.
[szerkesztés] Munkássága
[szerkesztés] Művei
Nem sok egyéni művet írt, a legkiemelkedőbb talán a Rhapsodie hongroise hegedűre és zongorára. Könyveket is írt: Violin Playing as I Teach It (1920) és My Long Life in Music (1923).
Ezeknél híresebbek viszont a kadenciái: gyakorlatilag az összes nagyobb hegedűversenyhez írt, Mozarttól Beethovenen át egészen Brahms műveiig.
[szerkesztés] Híres tanítványai
- Efrem Zimbalist
- Nathan Milstein
- Mischa Elman
- Jascha Heifetz
[szerkesztés] Rokonságok
Vera Auer jazz vibrafonista az unokahúga, Mischa Auer (szül. Mischa Ounskowsky) az unokája.
Based on work by 