Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Androméda csillagkép - Wikipédia

Androméda csillagkép

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Androméda csillagkép
Latin név Andromeda
Latin birtokos eset Andromedae
Rövidítés And
Rektaszcenzió 22h 57m -- 2h 40m
Deklináció +53°20’ -- +21° 35’
Méret 722 négyzetfok
Nagyság szerint 19.
Honnan látható északi 90°-től déli 37°-ig
Legfényesebb csillag
Fényessége
α Andromedae (Sirrah),
2,06m
Szomszédos
csillagképek

Kassziopeia
Gyík
Pegazus
Halak
Északi Háromszög
Perszeusz

Az Androméda csillagkép térképe
Nagyít
Az Androméda csillagkép térképe

Androméda, Andromeda, And: látványos csillagkép az északi égbolton. Magyarországról őszi estéken csaknem a zenitben látható; nyáron éjfél után a keleti égbolton, télen és kora tavasszal este a nyugati égbolton figyelhető meg. Északi része Magyarországról egész évben látható.

[szerkesztés] Nevének eredete

A csillagkép a görög mitológiában szereplő Androméda királylányról kapta nevét. Androméda Képheusz aithiopiai király és Kassziopeia királyné leánya volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet minden szereplője (Androméda, Képheusz, Kassziopeia, Perszeusz és a szörny) csillagképként látható az égbolton.

[szerkesztés] Fényes csillagok

Jel Elnevezés Színképtípus Látszólagos fényesség Luminozitás Nap-egységekben Távolság fényévekben Megjegyzés
α Sirrah B8 2,1 120 160 spektroszkópiai kettőscsillag
β Mirach M0 2,1 110 88 vörös óriás, kettőscsillag
γ Alamak K3 2,1 650 260 vörös óriás, három csillagból álló rendszer
δ K 3,2 vörös óriás, kettőscsillag
ο B 3,5...3,7 változócsillag
51 K 3,6 vörös óriás
μ A 3,9 kettőscsillag

Az Alamak főcsillaga körül 10 szögmásodperc látszó távolságra egy 5,1 magnitúdós csillag kering. Ez utóbbi körül kering a harmadik, 6,6 magnitúdós komponens.

A π Andromedae két komponense 4,4 és 8,6 magnitúdós, látszó szögtávolságuk 36 szögmásodperc.

Az R Andromedae Mira típusú változócsillag, fényessége 5,8 és 14,9 magnitúdó között változik.

[szerkesztés] Mélyégobjektumok

A csillagkép leghíresebb objektuma a hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, az Androméda galaxis, amely 4,9 magnitúdós fényességével tiszta időben szabad szemmel is megfigyelhető. Az Androméda galaxis körül négy kisebb galaxis kering. Az M32 (NGC 221) és M110 (NGC 205) galaxisok az Androméda csillagképben, míg az NGC 185 és NGC 147 galaxisok a Kassziopeia csillagképben láthatók.

Az NGC 891 jelű spirálgalaxisra, amely 43 millió fényévre van tőlünk, az éle irányából látunk rá.

Messier-szám NGC-szám Típusa Látszólagos fényesség Látszólagos nagyság Rektaszcenzió Deklináció
M31 (Androméda galaxis) NGC 224 galaxis 4,9m 160'x40' 0h 40m 41°00'
M32 NGC 221 galaxis 8,2m 2,6'x2,1' 0h 40m 40°36'
M110 NGC 205 galaxis 9,4m 8,0'x3,0' 0h 37,6m 40°25'
NGC 404 galaxis 10,7m 1,3'x1,3' 1h 06,6m 35°27'
NGC 752 nyílthalmaz 7,0m 45' 1h 54,7m 37°25'
NGC 891 galaxis 10,0m 12,0'x1,0' 2h 19,3m 42°07'
NGC 7662 planetáris köd 8,4m 32"x18" 23h 23,5m 42°16'
A 88 csillagkép
Androméda | Aranyhal | Bak | Bereniké Haja | Bika | Cefeusz | Cet | Csikó | Daru | Dél Keresztje | Delfin | Déli Hal | Déli Háromszög | Déli Korona | Déli Vízikígyó | Egyszarvú | Eridánusz | Északi Korona | Északi Vízikígyó | Farkas | Festő | Főnix | Galamb | Gyík | Hajófar | Hajógerinc | Halak | Hattyú | Háló | Háromszög | Herkules | Hindu | Hiúz | Holló | Ikrek | Ingaóra | Kaméleon | Kassziopeia | Kemence | Kentaur | Kígyó | Kígyótartó | Kis Kutya | Kis Medve | Kis Oroszlán | Kis Róka | Kos | Körző | Lant | Légszivattyú | Légy | Mérleg | Mikroszkóp | Nagy Kutya | Nagy Medve | Nyílvessző | Nyilas | Nyúl | Oktáns | Oltár | Orion | Oroszlán | Ökörhajcsár | Pajzs | Paradicsommadár | Páva | Pegazus | Perszeusz | Rák | Repülőhal | Sárkány | Sas | Serleg | Skorpió | Szekeres | Szextáns | Szobrász | Szögmérő | Szűz | Táblahegy | Tájoló | Távcső | Tukán | Vadászebek | Véső | Vitorla | Vízöntő | Zsiráf
THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu