Androméda csillagkép

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Androméda csillagkép
Latin név	Andromeda
Latin birtokos eset	Andromedae
Rövidítés	`And`
Rektaszcenzió	22h 57m -- 2h 40m
Deklináció	+53°20’ -- +21° 35’
Méret	722 négyzetfok Nagyság szerint 19.
Honnan látható	északi 90°-től déli 37°-ig
Legfényesebb csillag Fényessége	α Andromedae (Sirrah), 2,06^m
Szomszédos csillagképek	Kassziopeia Gyík Pegazus Halak Északi Háromszög Perszeusz
Az Androméda csillagkép térképe

Androméda, Andromeda, And: látványos csillagkép az északi égbolton. Magyarországról őszi estéken csaknem a zenitben látható; nyáron éjfél után a keleti égbolton, télen és kora tavasszal este a nyugati égbolton figyelhető meg. Északi része Magyarországról egész évben látható.

[szerkesztés] Nevének eredete

A csillagkép a görög mitológiában szereplő Androméda királylányról kapta nevét. Androméda Képheusz aithiopiai király és Kassziopeia királyné leánya volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet minden szereplője (Androméda, Képheusz, Kassziopeia, Perszeusz és a szörny) csillagképként látható az égbolton.

[szerkesztés] Fényes csillagok

Jel	Elnevezés	Színképtípus	Látszólagos fényesség	Luminozitás Nap-egységekben	Távolság fényévekben	Megjegyzés
α	Sirrah	B8	2,1	120	160	spektroszkópiai kettőscsillag
β	Mirach	M0	2,1	110	88	vörös óriás, kettőscsillag
γ	Alamak	K3	2,1	650	260	vörös óriás, három csillagból álló rendszer
δ		K	3,2			vörös óriás, kettőscsillag
ο		B	3,5...3,7			változócsillag
51		K	3,6			vörös óriás
μ		A	3,9			kettőscsillag

Az Alamak főcsillaga körül 10 szögmásodperc látszó távolságra egy 5,1 magnitúdós csillag kering. Ez utóbbi körül kering a harmadik, 6,6 magnitúdós komponens.

A π Andromedae két komponense 4,4 és 8,6 magnitúdós, látszó szögtávolságuk 36 szögmásodperc.

Az R Andromedae Mira típusú változócsillag, fényessége 5,8 és 14,9 magnitúdó között változik.

[szerkesztés] Mélyégobjektumok

A csillagkép leghíresebb objektuma a hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, az Androméda galaxis, amely 4,9 magnitúdós fényességével tiszta időben szabad szemmel is megfigyelhető. Az Androméda galaxis körül négy kisebb galaxis kering. Az M32 (NGC 221) és M110 (NGC 205) galaxisok az Androméda csillagképben, míg az NGC 185 és NGC 147 galaxisok a Kassziopeia csillagképben láthatók.

Az NGC 891 jelű spirálgalaxisra, amely 43 millió fényévre van tőlünk, az éle irányából látunk rá.

Messier-szám	NGC-szám	Típusa	Látszólagos fényesség	Látszólagos nagyság	Rektaszcenzió	Deklináció
M31 (Androméda galaxis)	NGC 224	galaxis	4,9m	160'x40'	0h 40m	41°00'
M32	NGC 221	galaxis	8,2m	2,6'x2,1'	0h 40m	40°36'
M110	NGC 205	galaxis	9,4m	8,0'x3,0'	0h 37,6m	40°25'
	NGC 404	galaxis	10,7m	1,3'x1,3'	1h 06,6m	35°27'
	NGC 752	nyílthalmaz	7,0m	45'	1h 54,7m	37°25'
	NGC 891	galaxis	10,0m	12,0'x1,0'	2h 19,3m	42°07'
	NGC 7662	planetáris köd	8,4m	32"x18"	23h 23,5m	42°16'