A hivatalra pályázók kézikönyve

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hivatalra pályázók kézikönyve (eredeti, latin címe: Commentariolum petitionis) - bár szerzőségét többen megkérdőjelezték - Quintus Tullius Cicero műve, amit Kr. e. 64 folyamán írt a következő év egyik consuli magistraturájára jelentkező bátyja, a híres szónok, Marcus Tullius Cicero számára.

[szerkesztés] Keletkezési körülmények

Az ekkor már szónoklataival híressé vált Cicero számára elsősorban az jelentett nehézséget a Római Köztársaság legfontosabb rangjának megszerzésében, hogy homo novus volt, azaz családjából eddig senki nem viselt fontosabb hivatalt. Cicero ellenfelei meglehetősen rosszhírű, veszélyes politikusok voltak: Caius Antonius Hybrida, aki végül a kollégája lett, és Lucius Sergius Catilina, aki már korábban sem riadt vissza az államellenes összeesküvéstől.

Öccse ismerte Cicero fölényes felkészültségét, kiváló szónoki tehetségét, így elsősorban rendszerezett gyakorlati tanácsokat kívánt a rendelkezésére bocsátani. Hogy ő később mennyire használta fel a könyvecskében foglalt tanácsokat, nem tudni, mindazonáltal sikerült elérnie, hogy megválasszák.

[szerkesztés] Szerkezet és tartalom

A Commentariolum egyetlen könyve 58 caputból áll. A szerző egy rövid bevezető után ír a homo novus különleges helyzetéről, a két züllött ellenfélről és támadható pontjaikról, majd a consuli hivatal megszerzéséhez létfontosságú támogató- és barátszerzésről, a nép jóindulatának megnyeréséről és Róma városának speciális viszonyaihoz való alkalmazkodásról. Végezetül Quintus megkéri bátyját, hogy stiláris javításokkal és tartalmi javaslatokkal ellátva küldje vissza a feljegyzéseket, hogy a Commentariolum minden politikus számára hasznos könyvecskévé váljon.

Quintus tanácsainak zöme a mai kampányok során is kiválóan alkalmazható. A tisztességes és tisztességtelen határmezsgyéjén mozgó javaslatok örök érvényűek, és már-már Macchiavelli gondolataihoz hasonlíthatóak. Megtudhatjuk, hogy hogyan kell kisebb-nagyobb szívességekkel lekötelezni a szavazókat, hogyan kell barátságot színlelni, bőkezűnek mutatkozni, megszervezni a kampányfeladatokat, kiknek a társaságába kell beférkőzni, kikből kell összeválogatni a kíséretet, miféle hazug ígéreteket kell tenni stb. Kiemelten fontos szerepet játszik Cicero erkölcsi fölénye, bűntelensége a züllött, megvesztegetésekhez és más csalásokhoz folyamodó ellenfelekkel szemben.

[szerkesztés] Forrás

A Commentariolumnak eleddig csak kisebb részletei voltak hozzáférhetőek magyarul, a teljes mű 2006-ban jelent meg Nótári Tamás fordításában, az ő jegyzeteivel, előszavával és tanulmányával Németh György szerkesztésében, az ő római választásokról szóló tanulmányával kiegészítve az alábbi címen:

Hogyan nyerjük meg a választásokat? Quintus Tullius Cicero: A hivatalra pályázók kézikönyve. Szerk.: Németh György. Szeged, Lectum kiadó, 2006. ISBN 9639640034