Zsitvatoroki béke
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte II. Rudolf (1552-1612) német-római császár. magyar és cseh király és I. Ahmed Oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.
A békeszerződés fontosabb pontjai:
- Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit.
- A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.
- A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a Portának.
- Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják.
- A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik össze, nem török katonák.
- A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok.
- Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt.
- A békét húsz évre kötötték.
- A bécsi béke kiegészítésének tekintették.
A béke megkötéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a török birodalmat lekötötték a kisázsiai felkelések és a perzsa támadások. A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása. A szerződést latin, török és magyar nyelven fogalmazták meg, és azt Gévay Antal adta ki.
Lásd még: Zsitvatorok
Based on work by 