Világos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világos (románul Şiria, németül Hellburg, korábban Schiria): város a mai Romániában Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről emlékezetes.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Híres emberek
5 Testvértelepülése

[szerkesztés] Fekvése

Aradtól 26 km-re északkeletre fekszik, Galsa és Muszka tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Világosvárról kapta a nevét, melyet talán a vár falairól neveztek el, a név a korábban Siri nevet viselő településre is átvonódott. Korai neve egyesek szerint a német Sciri személynévből, mások szerint a régi székely siri (= tisztás) főnévből ered.

[szerkesztés] Története

1169-ben villa Siri alakban említik először. A világosi cisztercita apátságot 1190-ben alapították. Várát 1318-ban említik először, 1330-ban a várnagya, Dezső mentette meg Károly Róbert életét, Szilágyi Mihály is várura volt, majd 1459-ig itt volt Mátyás fogságában. 1514-ben a parasztsereg elfoglalta. 1551-ben királyi kézre került. 1566-ban a törökök szállták meg, 1595-ben az erdélyi hadak visszafoglalták. 1602-ben ismét elfoglalta a török, 1614-ben visszafoglalták, de 1615-ben fellázadt őrsége a lippai pasának engedte át. 1693-ban Siegbert Heister tábornok serege szabadította fel, romjaiból már nem épült fel. A Horea-felkelés idején egy parasztcsapat foglalta el, leverése után maradványait is lerombolták. A település Szent Márton templomát 1403-ban említik először, 1439-ben, majd 1519-ben is mezővárosként szerepel. 1849. augusztus 13-án itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger orosz tábornok előtt. A Bohuss-kastélyban írták alá a megadási okmányt, ma a Slavici-emlékmúzeum található benne. A parkban áll Bohussné Szőgyény Antóniának, a nőegyleti mozgalmak vezéralakjának szobra. A mai települést 1897-ben egyesítették Magyar- és Románvilágosból.

1910-ben 7315 lakosa volt, ebből 4770 román, 1524 magyar és 997 német. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Világosi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 8057 lakosa volt, melyből 6343 román, 960 cigány, 422 magyar és 311 német volt.