Vita:Vallástudomány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Néhány felvezető gondolat és rövid idézet a szerkesztéshez
"A vallástudomány szerint a teológia a vallástudományt illetéktelennek és helyenként destruktívnak tartja, hiszen arról, ami a valláson belül szent, arról a vallástudomány profán megközelítésben tárgyal."
"Különösen Magyarországon hiányzik a vallástudomány identitásának és módszertanának elméleti vitája, ..."
"A vallástudomány atyjának – legalábbis, ami a vallástörténetet illeti – Max Müllert (1823‑1900) szokták nevezni."
"Ha pedig a vallástudományt, mint az egyházi teológia vallástárgyalásának hegemóniája alóli tudományos emancipáció eredményének tartjuk, akkor a felvilágosodás korszakából eredeztethetjük. Günter Kehrer szerint a vallástudomány alapító atyái nem is annyira Helvetius vagy Kant, hanem inkább a felvilágosodást túlhaladó Schleiermacher és Schelling."
"Az első „Általános vallástörténeti és vallásfilozófiai” tanszékeket állami egyetemen [5] Hollandiában (Leiden, Utrecht, Groningen és Amsterdam) állították fel 1877-től kezdve, amely országot e tudományág szülőhazájának is szoktak nevezni."
"Az állam és az egyház törvényi szétválasztását követően Párizsban 1905‑ben megszüntették az összes teológiai kart az állami egyetemeken."
"Ezen túl szükséges néhány pontosítás. Kezdjük mindjárt azzal, hogy „a” vallás – éppen a vallástudományi vizsgálódások alapján is állítható – nem létezik. Konkrét vallásokról beszélhetünk, többes számban, ha a nyelv tűrné: csak és mindig."
"A globális világ korszakában már látjuk, hogy megbízható statisztikai adatok szintjén nem is tudni, hányféle vallás van. Talán azt sem tud(hat)juk, hogy ezek melyike valódi és melyike nem."
"A vallástudomány a vallásról ill. a vallásokról szóló tudomány, a teológia ezzel szemben az egyes vagy többes számban értendő istenről vagy istennőről szól."
"A „kereszténység“ modellje ugyan még ma is meghatározza a vallás európai felfogását, de történetileg mára ellehetetlenült. "
"a vallástudomány története Magyarországon inkább nagy tudósegyéniségekhez kötődik."
Forrás: Máté-Tóth András: Teológia és vallástudomány http://www.vallastudomany.hu/liminalitas/m-ta/Teologia_es_vallastudomany.htm
Arra ugyeljunk, hogy a szocikk nem essze, es nem is idezethalmaz!:) Szoval valami meghatarozas kellene, meg leiras. Azt meg lehet tuzdelni idezetekkel, es ki lehet boviteni ellentetes velemenyekkel. Tisztazni kell a vallastudomany mibenletet, viszonyat a vallashoz es teologiahoz. Es fontos a semlegesseg. --Math 2005. május 20., 15:12 (CEST)
Van némi igazságod, de gondom azt mindenki tudja, hogy itt egy folyamatos munka és szerkesztés folyik, ami álltal nem lesz minden egyből pipec. Tulajdonképpen kicsit másokat igyekszek ösztönözni ezzel, hogy közösen írjuk az adott címszót. Pláne egy olyan címszót, ami egy eléggé újszerű tudományágra vonatkozik. Ha magam írom, úgy is rámsütik az elfogultságot, ha a legkorrektebb dolgokat írom. Nagyon hálás lennék benne, ha te is tudnál ebben az erődhöz mérten egy kicsit segíteni.IGe 2005. május 20., 15:23 (CEST)
- Kedves User:Math, nem lehetne úgy, hogy előbb a szócikket írod meg, és csak utána hivatkozol magadra, mint forrásra (miért vagy te a forrása a másoktól vett idézeteknek?--Linkoman
"A vallástudomány atyjának – legalábbis, ami a vallástörténetet illeti – Max Müllert (1823‑1900) szokták nevezni."
"Ha pedig a vallástudományt, mint az egyházi teológia vallástárgyalásának hegemóniája alóli tudományos emancipáció eredményének tartjuk, akkor a felvilágosodás korszakából eredeztethetjük. Günter Kehrer szerint a vallástudomány alapító atyái nem is annyira Helvetius vagy Kant, hanem inkább a felvilágosodást túlhaladó Schleiermacher és Schelling."
"Az első „Általános vallástörténeti és vallásfilozófiai” tanszékeket állami egyetemen [5] Hollandiában (Leiden, Utrecht, Groningen és Amsterdam) állították fel 1877-től kezdve, amely országot e tudományág szülőhazájának is szoktak nevezni."
"Az állam és az egyház törvényi szétválasztását követően Párizsban 1905‑ben megszüntették az összes teológiai kart az állami egyetemeken."
Ezeket es egyeb adatokat lehetne oszeszerkeszteni a "tortenete" reszbe. --Math 2005. május 20., 15:37 (CEST)
[szerkesztés] Köszönet Math-nak
Köszönöm Math a segítségedet. Most már egy jó szócikk lehet belőle.IGe 2005. május 20., 15:47 (CEST)
[szerkesztés] Teológia?
Milyen relációban van a teológia a vallástudománnyal? nyenyec ☎ 2005. május 20., 17:09 (CEST)
Egyrész a vallástudomány a nagyrészt teológiából nőtt ki és így bizonyos fokig vannak egyezőségeik, de a vallástudomány szakít a teológia eleve elrendelt küldetésével. Az nem fura, hogy egy áltudományból tudomány nő ki, hiszen számos más áltudományból is fejlődött ki tudomány. Talán az asztrológia csillagászat és más hasonlóakat szoktak emlegetni példaként.IGe 2005. május 20., 17:18 (CEST)
Egy dolgot megtehetek. Igyekszem idecsábítani átolvasásra és véleményezésre, néhány hazai vallástudományi egyetemi tanárt. Legfeljebb kikosaraznak, de megpróbálom.IGe 2005. május 20., 17:20 (CEST)
Szivesen a segitseget. Szerintem varjunk meg azzal a csalogatassal, ha meglesz a teologia is, meg kiteljesednek a dolgok. Most minek nezzenek meg valamit, ami alig tobb, mint egy csonk.
Szerintem a teologianal is vigyaznunk kell. Nem feltetlenul altudomany. Odaig, hogy "tegyuk fel, hogy ezek az alapfelteveseink, mi kovetkezik ebbol?" Ez egy absztrakt tudomany, amolyan matematika. Az egy mas kerdes, hogy a hitteteleket valosagosan igaznak allitjak, mig a matematika olyan axiomarendszerekrol beszel, amelyek bevallottan csupan lehetseges modellek. De majd ezt a teologia cikknel nezzuk meg!--Math 2005. május 20., 17:34 (CEST)
Rendben. Érdekes a teológia védelme a részedről és van is némi alapja. Csak ugyebár minden áltudomány használ tudományos módszertant is és minden áltudománynak van tudományosan igazolható része is. Csak valahol mindig csúsztatnak egyet.IGe 2005. május 20., 17:43 (CEST)
[szerkesztés] valláspszochológia?
Mi az a "valláspszochológia"?
-- nyenyec ☎ 2005. július 5., 04:53 (CEST)
Kizárásos alapon: vallásszociológia! --Godson 2006. május 3., 14:07 (CEST)
Na, vagy háromszor elmondtuk a három fő alkotórészt, lehet csonkatlanítani!--Godson 2006. május 3., 14:32 (CEST)