Ungvárnémeti Tóth László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ungvárnémeti Tóth László (Kistokaj, 1788. február 17. - Bécs, 1820. augusztus 31.) magyar költő volt.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
3 Feldolgozások a művészetben
4 Külső hivatkozás
5 Forrás

[szerkesztés] Élete

Szül. 1788. febr. 17. Kis-Tokajon (Borsodm.), hol atyja ref. lelkész volt; tanulmányait Miskolcon kezdte; azután Sárospatakon teológiát hallgatott, 1810. pedig növendékeivel Eperjesre ment a német nyelv megtanulása végett. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, ki őt barátságára méltatta.

1814. a pesti egyetemre ment, hol az orvostudományt tanulta; de szabad óráit ezentúl is költészetnek szentelte s műveit készítette nyomtatás alá. Itthon azonban erős polemiába keveredett sárospataki megtámadóival. (L. Terhes Sámuel).

1816. Budán a kat. hitre tért és 1818. Bécsbe ment orvosi tanulmányait bevégezni, de mielőtt czélját elérhette volna, az orvossá avatása előtt koleraféle bajban ott 1820. aug. 31. meghalt.

Költeményeiből többet közölt az akkor megjelenő időszaki hírlapokban és évkönyvekben: Magyar Kurir (1819. I. 20. sz.), Szépliteraturai Ajándék (1821.), Zsebkönyv (1821-22.), stb.

[szerkesztés] Művei

Versei. Pest, 1816.
Nárcisz vagy a’ gyilkos önn-szeretet (drámai költemény, 1816. [1])
Poétai levél tek. Czinke Ferencz urhoz. Pest, 1816. (Két poétai levél II.).
Gyász-tisztelet Hermine császárné főherczegnének József ausztriai császári főherczeg Magyarország nádora feleségének halálára. Pest, 1817.
In honores III. ac Rev. Dni Francisci Madarassy, electi episcopi Ansariensis ad excelsum consilium regium locuntenentiale hungaricum consiliarii, dum III. nonarum Martii anni 1817. felicibus auspiciis monus suum iniret. Pest, (Költ.).
Görög versei. Magyar tolmácsolattal. Pest, 1818.
Piis manibus Francisci Győry, Viennae, die 20. Maii, anni 1819. Hely nélkül. (Költ.).
Öröm ének a párisi arany sasnak a Nemzeti Múzeumba béavatásakor. Hely és év nélkül.
Levelei Kazinczy Ferenczhez (Kazinczy Ferenc levelezése XIII-XVII).

lásd még: A felvilágosodás korának magyar irodalma

[szerkesztés] Feldolgozások a művészetben

A rövid életű költő személye művészeti alkotások megihletője lett. Ezek közül a legismertebb Weöres Sándor Psyché című verses regénye. Ennek feldolgozása Bódy Gábor 1980-ban készült filmje (Nárcisz és Psyché).