Ugarit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugarit, ókori város, az ugíriti királyság központja Nyugat-Szíriában. Bár a város neve egyiptomi és hettita forrásokból ismert volt, helye és története rejtély maradt egészen egy ókori sír véletlen felfedezéséig Rasz Samra arab faluban, a mai Latakia mellett, 1928-ban. Ez vezetett azokhoz az ásatásokhoz, amelyek a halmot az ókori Ugarit helyével azonosították. Az itt talált bőséges leletanyag sok információt nyújtott a település történetének rekonstruálásához.
A halom legalsó rétege az új kőkorszakra (i. e. 5. évezred) datálható. Nagy kereskedelmi központ alakult itt ki, amely kiterjedt kapcsolatokat tartott fenn Mezopotámiával. Az i. e. 4. évezredre Ugarit a fejlettség magas fokára jutott, és beilleszkedett az ókori Szíria civilizációjának általános keretébe. Az I. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred közt jelentős etnikai változások mentek végbe a városban az ammoniták és a sémi kánaániták bevándorlása folytán. A 2. évezred elején az észak és kelet felőli támadások Egyiptommal való szövetségkötésre kényszerítették az ugariti államot, ebben a periódusban az egyiptomi hatás volt erős a városban. A krétai kereskedelem legfontosabb központja is Ugarit volt Szíriában. A királyság az i. e. 15. században és az i. e. 14. században élte fénykorát. A kereskedelem rohamosan fejlődött, és a város méreteiben is növekedett. Ebben a korban jelentős mükénéi görög kolónia létesült Ugaritban. Idegen támadások (például a tengeri népeké) és a gazdaság változásai okozták végül az i. e. 13. században a város hanyatlását. A század végére, bár nem vált teljesen lakatlanná, jelentéktelen településsé zsugorodott.
A legfontosabb ugariti leletek az i. e. 14. századból származó táblácslák, amelyek egy korábban ismeretlen nyelven (ugariti nyelv) közvetítik az ókori kánaániták költészetét és mitológiáját. A szövegek az egyik legkorábbi ismert ábécében íródtak. Az ugariti a sémi nyelvek egyike volt, és a klasszikus héberrel, az ótestamentum nyelvével állt rokonságban. A táblácskák, a pogány kánaánita irodalom első hiteles darabjai nagy jelentőséggel bírnak a nyelvészet és a Biblia tanulmányozói számára, hisz a zsidók történelme kánaánita környezetben játszódott le.
[szerkesztés] Források
A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia
Based on work by 