Tiszaug

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.854° k. h. 20.053°

**Tiszaug**
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Kecskeméti
Rang	község
Terület	25,04 km²
Népesség
Összesen: 967 fő (2005) Népsűrűség: fő/km²
Irányítószám	6064
Körzethívószám	56
Térkép é. sz. 46.854° k. h. 20.053°	település Mo. térképén

Tiszaug község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében.

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

A község eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbendeki apátság alapítólevelében (1075-ben), tehát a település kora 924 év. A környező településekkel együtt királyi kézről ekkor kerül egyházi birtokba, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokába.

1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 1715-16 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község 1780 körül késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű, református temploma egyhajós, egyenes záródású templom homlokzat elõtti toronnyal. A katolikus földesúr 1788-ban Tiszaugon kápolnát építtetett.

Néprajzi szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző, stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás.

A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős.