Tiszabecs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.09872° k. h. 22.82223°

**Tiszabecs**
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Fehérgyarmati
Rang	nagyközség
Terület	17,14 km²
Népesség
Összesen: 1055 fő (2001) Népsűrűség: 61,55 fő/km²
Irányítószám	4951
Körzethívószám	44
Térkép é. sz. 48.09872° k. h. 22.82223°	település Mo. térképén

Tiszabecs nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

Tiszabecs – személynév eredetû helységnév. A község 1181-ben tûnik fel a cégényi monostor birtokainak határjárása során. 1364-ben castrumként emlegetik, ami királyi vár létezésére utal. Mivel fontos helyen feküdt a királyság sokáig ragaszkodott hozzá, ezért csak 1368-ban tudta megszerezni a Becski család. A falu lakói a középkorban magyarok voltak.

Sokat szenvedett a község a háborús megpróbáltatásoktól. 1662-ben feldúlta német vámõrség. 1703. július 14-én itt keltek át Rákóczi seregei a Tiszán. Ezt a gyõzedelmes ütközetet dolgozta fel Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig címû regényében.

1864-ben árvíz pusztította el a falu döntõ részét.

A nagyközség 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselõtestülettel, körjegyzõséggel rendelkezõ község.

[szerkesztés] Híres emberek

Szabó Lõrinc költõ életében is fontos szerepet játszott a község. Közel száz éve, a múlt század elején, 1908-1918 között minden nyarát Tiszabecsen töltötte G. Szabó Mihály - atyai nagybátyja - református lelkész házában. A Tücsökzene címû verses önéletrajzában örökítette meg a becsi nyaralások élményeit. Nevét mûvelõdési ház viseli, a Szabó Lõrinc Mûvelõdési Ház. A fõutcán, a hajdani iskola helyén álló református imaház oldalán elhelyezett emléktábla emlékeztet a költõre.

[szerkesztés] Nevezetességei

Védett természeti érték az õsdiós
A 28 méter magas, 6 méter vaskos törzsû, egészséges fekete nyárfa, mely a sóderbányához vezetõ út mellett jobb oldalt található.