Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A két Tápió és a Hajta által felépített kistáj igen változatos vidék. Alapvetően síkság, jellegzetes alföldi táj, amelyen tavak, halastavak, tározók, mocsarak, vizenyős rétek váltogatják egymást, míg Farmosnál, Tápiógyörgyénél szikes puszták maradványait; Nagykáta és Egreskáta környékén löszpusztafoltokat; Tápiószecsőtől Nagykátáig homokpusztagyepeket találunk. A tápiósági Nagyréten és környékének rétjein tenyészik a fátyolos nőszirom. A Felső-Tápió-völgy jellemzői a vizes élőhelyek. A fokozottan védett Gicei-hegyen tömegesen nyílik a homoki vértő és a kései szegfű. A Székesrekeszi-legelő védettségének indoka az ugartyúk. Farmos határában jelenik meg a vakszik. Ezen él a sárgás színű sisakos sáska. A Gomba határában elterülő Hosszú-rét (Szilosalja) mocsárrétek és sztyepprétek változatos vidéke, ahol fátyolos nőszirom, selymes boglárka található, és itt költ a piroslábú cankó, a haris és a hamvas rétihéja.
