Sziszek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg): város a mai Horvátországban Sziszek-Moslavina megye székhelye.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Zágrábtól délkeletre a Száva, a Kulpa és az Odra folyók találkozásánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a kelta seg-sga (= sás, nád) szóból ered, ebből a görögben Sziszkia lett, innen vette át a latin Siscia alakban.

[szerkesztés] Története

A Kr. e. 4. században már kelta település állt helyén, melyet Segesticának neveztek. A mai város elődjét a rómaiak alapították Sisci néven, mely Pannónia egyik legfontosabb városa, Pannonia Savia tartomány székhelye volt. A város a 3. századtól püspökség székhelye. Első püspöke volt a Sabariában kivégzett Szent Kvirin, aki a város védőszentje lett. Fontosságát később is megtartotta. A szlávok a 7. században érkeztek erre a vidékre. 810-ben itt rendezte be székhelyét az első horvát uralkodó herceg, Ljudevit Posavski. 1332-ben Zitech néven említik. Vára 1544 és 1550 között épült a Száva és a Kupa folyók által övezett területen. Ellenállt a 15 éves háború török ostromának. 1591-ben a török sikertelenül ostromolta, majd 1593-ban újra megkísérelte elfoglalni, de a felmentő magyar seregtől június 22-én súlyos vereséget szenvedett, augusztus 24-én azonban a török rohammal vette be. A török kiűzése után is fontos kikötő és kereskedelmi központ maradt, 1838-ban vásártartási jogot kapott. A város a horvát kultúrának is fontos központja. 1839-ben itt adták elő az első horvát što dialektusban megírt színművet Ivan Kukuljević Juraj és Sofija, avagy a török Sziszek alatt című művét. 1871-ben a határőrvidék megszűnésével egyesült a város addigi két, különálló része. 1874-ben szabad királyi város lett. 1910-ben a városnak 7881 lakosából 6008 horvát, 567 magyar, 545 szerb, 296 szlovén, 261 német és 123 cseh volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegyéhez tartozott. 1941. június 22-én közelében alakult meg a megszállt Jugoszlávia első antifasiszta partizán egysége. A háború után a város gyors fejlődésnek indult, vaskohászati üzem, olajfinomító, vegyiüzem, textilgyár épült. Jugoszlávia felbomlása után Glina a szakadár Krajina Szerb Köztársasághoz tartozott (a város lakosságának mintegy harmada szerb volt). Az 1991-es szerb-horvát háború során a harcoknak és atrocitásoknak sok horvát polgári lakos is áldozatul esett. A horvát függetlenségi háború utolsó szakaszában a kormányerők a krajinai szakadár területet felszámolták, és visszacsatolták a horvát állami területhez. A városnak ma 38 000 lakosa van.

[szerkesztés] Látnivalók

Siscia római város romjai láthatók a plébániatemplom közelében.
A Szent Kereszt templom 1756-ban épült.
A Száva jobb partján található a Lonja-mező Nemzeti Park. A Száva árterületének rendkívül gazdag flórája és faunája látható itt.