Szerémség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyarország, a mai Horvátország és Szerbia területén, a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
A Római Birodalom idején Sirmium néven Pannonia provincia része volt, majd a 12. századtól Magyarország része lett. Később itt alakult ki a földrajzi régióval többé-kevésbé megegyező területű Szerém vármegye. A középkorban hazánk egyik legjelentősebb szőlő- és bortermő területe volt, de fontos szerepet játszott a mezővárosi társadalmi-kulturális mozgalmakban is, mint például a huszitizmus. A török hódoltság alatt lakossága elpusztult, szerbek és horvátok települtek be, s a 18. században megjelentek a németek, szlovákok, csehek, ukránok és albánok is. A 18–19. században dunántúliak és bácskaiak bevándorlásával magyar szórványok is kialakultak a területen (Maradék, India (település), Ürög).
