Szepesváralja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szepesváralja (szlovákul Spišské Podhradie, németül Kirchdrauf, lengyelül Podgrozdie) város a Szlovákiában az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. Szepeshely tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres emberek 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Lőcsétől 15 km-re keletre fekszik. (é. sz. 49°0′0’’ k. h. 20°45′0’’)

[szerkesztés] Története

A város feletti magaslaton már a tatárjárás előtt is állott vár, melyet 1113-ban kezdtek építeni királyaink az északi gyepük védelmére, ezt azonban lerombolták. A mai vár őse a 13. század második felében épült, a mindenkori szepesi ispánok székhelye volt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el Vencel híveitől. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg, 1443-ban a husziták foglalták el. 1462-ben a Szapolyaiaké lett, 1528-ban kétheti ostrommal vették be a császári seregek. 1604-ben Bocskai serege sikertelenül ostromolta. 1636-ban lett a Csákyaké. 1703-ban a kurucok csellel foglalták el. 1707-ben a Csákyak elhagyták és kényelmes kastélyaikba költöztek. A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát. 1780-ban egy villámcsapás okozta tűzvész rombolta le az elhagyott falakat, azóta rom. A vár alatti település fejlődő kisváros, amely egykor a Szepesség politikai központja volt. II. Géza szászokat telepített ide, majd a tatárjárás után újból szászok érkeztek. 1271-ben V. Istvántól városi kiváltságokat kapott. 1412-ben Zsigmond ezt is elzálogosította Lengyelországnak. 1453-ban vásártartási jogot kapott, hetivásárai messze földön híresek voltak. A 16. században alakultak első kézműves céhei. 1671-ben egy bírósági perben az evangélikus lelkészeket kitiltották a városból. 1856-ban és 1862-ben tűzvész pusztította. A 19. század végén a vasút megépítésével indult be az ipari fejlődés. 1910-ben 3129 lakosából 1832 szlovák, 713 német és 566 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• A város környékét a felette délkeletre emelkedő 614 m magas gránittetőn épült Szepesvár uralja. A tekintélyes romok több mint három hektár területen fekszenek, ezzel Szepesvár a középkori Magyarország legnagyobb vára volt. A vár romjaiban is impozáns látványt nyújt. A Várhegy ma Zsigra határához tartozik.
• A szomszédos Drevenik-dombon is vár állott egykor.
• Kisboldogasszonynak szentelt plébániatemploma 13. századi eredetű, román alapokon nyugszik, 1826-ban épült a leégett régi templom felhasználásával. Szárnyasoltára 1507-ben készült.
• A városháza 1546-ban épült reneszánsz stílusban.
• Az irgalmas rend Istenes Szent János temploma és kolostora az 1327-ből való városi menház átépítésével 1653 és 1658 között épült.
• Evangélikus temploma 1799 és 1808 között épült.
• Temetőjében az 1849-ben a Branyiszkónál elesett honvédek síremléke áll.
• Határában alacsony mésztufadomb tetején 1675-ből való búcsújáró kápolna áll.
• A szintén határában álló Szent János kápolna 1776-ban épült.

[szerkesztés] Híres emberek

• 1487-ben itt született Szapolyai János király.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Légifotók Szepesváraljáról