Szüry Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szüry Lajos
kir. tanácsos, Komárom vármegye első alispánja, előbbinek atyja, szül. 1818. júl. 8. Patán (Somogym.) jász-kunsági nemes családból (a czímeres levelet Sz. András kapta 1700. okt. 31. III. Károly királytól); gymnasiumi és jogi tanulmányait Pécsett végezte és 21 éves korában ügyvédi oklevelet nyert; elvégezte Magyar-Óvárott a gazdasági tanfolyamot is. Közpályáját 1841-ben kezdte Szerém vármegyében, a hol 1848-ig mint megyei aljegyző, alügyész, táblabíró és mint törvényszéki elnök működött. Szerkesztette a követi utasításokat és levelezője volt a Kossuth Pesti Hirlapjának. Az 1848. alvidéki nemzetiségi fölkelés (a melynek atyja álarczos rablók reá törésével áldozatul esett) Szerém megye elhagyására és komárommegyei birtokára húzódni késztette. Itt mint nemzetőr vett részt a szabadságharczban. Az 50-es években a bírói pályára lépett, a mely téren 1865-ig működött, mikor mint a nagyszombati kerületi tábla ülnöke, Komárom vármegye első alispánjává neveztetett ki. 1866-ban a főispán elhunytával reá bizatott a megye ideiglenes kormányzása. 1867. nyugalomba vonult; ezen alkalomból az alkotmányos kormány előterjesztésére kir. tanácsossággal tüntettetett ki. Visszavonulása után mint komárommegyei földbirtokos élénk részt vett a megye közéletében: tagja volt a vármegye közigazgatási bizottságának és az adókivető bizottságoknak. Meghalt 1889. jún. 30. Budapesten.
Czikkei a Pesti Hirlapban (1842. 149. 1843. 223., 242., 267. sz. Szerémi levelek).
[szerkesztés] Munkája
A megye és szab. kir. város t. cz. közönségéhez. Komárom megye ideiglenes kormányzójától és szab. kir. Komárom városa ideiglenes királyi biztosától. Komárom, febr. 26. 1867. (Proclamatió egy ívrét lapon).
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.
Based on work by 