Vita:Szó (nyelvészet)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Lektorálás oka
A lektorálást az alábbiak miatt gondoltam:
- a cikk belseje ne tartalmazzon külső linkeket (most nem tudom, hogy ez az ajánlás szerepel-e magyar oldalon is, de az angol wikipédiában nagyon gyakori kérés)
- felsorolások rendesen bullettel, kisbetűs kezdettel, vesszővel vagy pontosvesszővel készítve
- a fogalmazás módja... nem tudom, hogy velem van-e a hiba, de nekem ez a megfogalmazás nem lexikonszerű (jellemzően inkább "száraz tények") hanem sokkal inkább esszészerű (a "szerző" "beszélget az olvasóval"). én ezt mindenképp átalakítandónak tartom (lásd Mire nem valóak a Wikipédia szócikkek, 11. pont), a többi cikkben használt stílusra. ilyesmikre gondolok, mint
- "nos, ..."
- "Persze egy idő után már nem egy szótárban keres az ember, hanem széles fronton, széles sávon támad, egyszerre, egy lépéssel több szótárban is utána nézünk egy-egy szó jelentésének"
- "Vajon hány szót tudunk, ha jól ismerünk egy nyelvet, és mit tudunk, amikor egyetlen szót ismerünk? .... Kezdjük a végével."
- nagyon sok az idegen szó, közönséges emberek számára nehezen olvashatóvá teszi a szöveget
Szeretném, ha más is jelezné, hogy igazam van-e, vagy rosszul látom a dolgot, mert nem lenne jó ha megint valaki azt hinné, hogy személyes okok miatt "kötök bele" a szövegbe.
És igen, azért nem én javítom át, mert annyi időm most sajnos nincs. De ha mások is egyetértenek velem, akkor lehet, hogy ők tudnak segíteni az átírásban is, mivel a cikk tartalma szerintem jó. --grin ✎ 2004. augusztus 6., 16:49 (CEST)
megelőztetek, mert ki akartam venni az egészet és újra írni. bocsánat a felesleges dolgoztatásért firk 2004. augusztus 8., 11:21 (CEST)
- Nekem több problémám is van ezzel a szócikkel.
- A A szó csoportosítási lehetőségei-nek már a címét sem értem (talán a szavak csoportosítási lehetőségei?), meg ugye nem mindegy, miért csoportosítjuk a szavakat. A nyelvtan egyébként szófajokba csoportosítja a szavakat, de mondatrészekbe nem, a mondatrészek ugyanis több szóból is állhatnak, és vannak szavak, amelyek egyáltalán nem lehetnek mondatrészek (most a hagyományos nyelvtanról van szó, a modern szintaxis ugyanis nem használja a mondatrész fogalmát). Nem világos, hogy jönnek a képzők meg a toldalékok a szavak csoportosításához, vagy bármelyikükhöz a lemmatizálás fogalma. Az, hogy "a közös eredet miatt jelentésük szempontjából is összetartoznak", szerintem nonszensz. Hogy ezek után hogyan térünk rá a lexikológiára és a terminológiára, az megint nem világos.
- A A szó mint a világ/tapasztalat azonosításának eszköze megint olyan cím, amiből nem derül ki, mi következik alatta. Az egészet nem értem, pl. hogy miért kerülnek elő megint a szófajok: ha szóbahozzuk őket, tegyük egy helyen. Az egészen biztos nem igaz, hogy "igének nevezzük a cselekvést, történést stb. jelentő szavakat" (a klasszikus példa ennek cáfolatára, hogy maguk a cselekvés, történés szavak, melyeknél jobban semmi nem fejezhet ki cselekvést, ill. történést, főnevek). "A magyar szavak szintagmakénti csoportosítása" megint nonszensz, ráadásul az a megfogalmazás, hogy "izgalmasabb", semmiképpen nem tekinthető egzaktnak. Kinek mi az izgalmas... Az, hogy valami egy szó-e vagy kettő, egészen mást jelent a nyelvészetben, mint a helyesírásban. Az előbbiről próbáltam egy keveset írni a szócikk elején. Ráadásul a forráskutatás a helyesírási szabályzat szerint is egy szó, és hegsúlyozása is ['forráskutatás]. A továbbiakat innen nem is értem.
- A szó „tudása” - ezt megint nem értem, de a közepe az biztosan inkább vmi. szótártípusok szócikkbe illene.
- A szó nem tudása - sazerintem ennek sincs sok értelme. Pl. tök más dolog, hogy egyáltalán nem ismerünk egy szót, vagy pontosan nem ismerjük a jelentését, vagy határozottan más jelentést tulajdonítunk neki, mint a körülöttünk beszélők, vagy nem ismerjük valamelyik jelentését stb. Ha van értelme erről szócikket írni, akkor ezeket élesen meg kell különböztetni. (De ilyen alapon írhatnánk emberismeretről is, és felsorolnánk, hogy valakiről nem is tudunk, valakit arcről ismerünk, de névről nem, vagy foirdítva, vagy vkinek ismerjük a munkásságát, de a magánéletéről semmit nem tudunk, vagy fordítva stb. Van ennek értelme?
- A szótanulásról és a szókincsről írottak megint nagyon szakszerűtlenek, és még olynaként sincsenek logikusan felépítve. Viszont erről a két kérdésről szerintem inkább külön szócikket kellene nyitni.
- Összefoglalva: szerintem ez a szócikk túl terjengős, nem arról szól, amiről szólnia kellene, és rendkívül szakszerűtlen. Szerintem kb. úgy lehetne javítani, ha egy részét szétszórnánk más szócikkekbe (szótártípusok, szótanulás, szókincs), más részét kidobnánk, és elkezdenénk újra felépíteni.
Palesmurt 2006. november 7., 23:02 (CET)
Teljes mértékben egyetértek. Ezt a szócikket a magyar Wikipédia általam ismert négy legsiralmasabb szócikke között említem a userlapomon, úgyhogy megköszönöm, ha bármi módon javítod a cikk színvonalát, szükség szerint törléssel is. Ez jelen állapotában valóban inkább szégyen, mint dicsőség (leszámítva az általad frissen megírt részeit). Adam78 ✉ 2006. november 7., 23:56 (CET)
[szerkesztés] cikkből beszélgetés áthozva
[szerkesztés] Szókincsfejlesztés
Eszményi esetben a (wikipédia) „szókincset” állandó igyekezettel kezelhető szinten tartjuk az egyszeri olvasó számára, és a bevezető cikkeket, a legrövidebb címűeket, igyekszünk 4000-5000 szó alatti szókészlettel megírni. Az angolt második nyelvként beszélő hárommilliárdomodik felhasználó 2007-ben várható, nagyon kis időre és keskeny sávszélességű kapcsolattal, és az ökológiailag-érzékeny kertnek azzal a leghasznosabb leírásával távozik, amelyet majd akkor találni tud...
Mi a hiba ebben a képben? Mit tudunk reálisan tenni e nyilvánvalóan összetett szókinccsel kapcslatosan? 1900 szóra van szükség ahhoz, hogy a leggyakoribb 4000 angol szót w:idioms meghatározzuk – tehát mi lehet a legrosszabb, worst cases ami előfordulhat a szókincs szaporodás tekintetében? Mekkorára engedjük felduzzadni? A világ igen művelt embereinek maximum 15,000 szavas szókincsük van – hogyan kezeljük a szaknyelvi zsargonokat?
Még fontosabb, hogyan figyeljük meg a szókészlet összetételét concordance, amely megmutatja, miként születnek az egyes jelentések?
Ne felejtsük el, hogy van http://simple.wikipedia.com/ , az "egyszerűsített angol nyelven megírt " wikipédia verzió is. Talán oda kellene küldeni a hárommilliárdomodik felhasználót.
Ami a szakszavakat illeti, azokat a cikkeken belül kellene meghatározni. Az emberek ezt teszik többé-kevésbé természetes módon. Ami a maradékot illeti, bárki könnyen hozzáférhet egy szótárhoz.
Ha látni akarjuk, hogy a szókincs felszaporodás miért nem probléma, nézzük meg az Oxford English Dictionary-t. Rengeteg szó van benne, de sokukat sose használják. Maguktól kisodródnak a nyelvből.
Az első gondolatom az, hogy ahogy a cikkek elmélyednek, vagy kezdenek részletesebbekké válni, túl szakszerű vagy emelkedett nyelven fogalmazva, olyanon, amelyet a téma szakértői vagy közeli ismerői használnak, akkor meg lehetne próbálni egy egyszerűsítő átekintést adni a cikk bevezetőjeként, vagy ezt át lehetne tenni külön cikkbe vagy más wikipédiába és utalással/linkkel kellene vele összekapcsolni. user:mirwin
Lásd még a szöveg olvashatósági/nehézségi foka reading level címszót
Kidolgoztam egy szótárprogramot, amelynek neve Executive Vocabulary http://www.executive-vocabulary.com. A programot olyan szavakra alapozva írtam meg, amelyeket sikeres emberek használnak gondolataik világosabb és hatékonyabb közléséhez. A program csak 525 olyan erős, hatásos szót (Power Words) tanít, amelyek az embereknek magasabb szinten és nagyobb eredménnyel segítenek kommunikálni. Nézzétek meg, és mondjátok meg, hogy segít-e a leghasznosabb szavakra való szókincsszűkítésben.
Megj. a fenti szöveg fordítás a wiki-metaból (vocabulary), a kísérlet nem sikerült. Viszont találtam egy reklámot. L. fent! Apogr 2004. szeptember 11., 16:17 (CEST)
[szerkesztés] Szójegyzékek
[szerkesztés] Újraírás
Eljött az ideje, hoyg újraírjam ezt a próbálkozást, azt hiszem már tudom, hgyan kell és lehet.
Apogr 2004. szeptember 23., 06:50 (CEST)
)
Based on work by 