Skalár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordinátarendszer elforgatásakor nem változnak. Itt a koordinátarendszer alatt elsősorban a háromdimenziós Euklidészi-teret értjük, és ekkor hármasskalár mennyiségről van szó tulajdonképpen. Ha a (térbeli) tükrözéseket is bevonjuk a megengedett transzformációk körébe, akkor két eset lehetséges:
- a mennyiség nem változik, ekkor valódi skalár vagy szűkebb értelemben vett skalár mennyiségről beszélünk
- a mennyiség előjelet vált (-1-gyel szorzódik), amikor is pszeudoskalár mennyiségről beszélünk
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A fogalom kiterjesztése
[szerkesztés] Négyesskalár vagy Lorentz-skalár
Ha a háromdimenziós (hármas-)térbeli forgatások helyett a Lorentz-transzformációval szembeni invarianciát követeljük meg, akkor az ezt kielégítő mennyiséget négyesskalár mennyiségnek hívjuk. Minden négyesskalár egyben hármasskalár is, de ez fordítva nem igaz. Pl. a nyugalmi tömeg és az energia hármaskalár, de csak a nyugalmi tömeg négyesskalár is.
[szerkesztés] Példák skalármennyiségre
Négyesskalár mennyiségek általában az alapvető fizikai állandók, mint a fénysebesség, Planck-állandó, Boltzmann-állandó, elemi töltés, stb., valamint a nyugalmi tömeg, stb.
Hármasskalár mennyiség az idő, energia, stb.
Based on work by 