Sina Simon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

báró Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 16.) földbirtokos, diplomata és mecénás

II. Sina György Simon és Derra Katalin fia. Anyja is görög származású volt ugyan, de már a magyar haza leánya s itteni birtokos nemes család sarja. A Sina Simonra szállott 80 milliónyi vagyon nagy részben Magyarországban, Ausztriában, Cseh- és Morvaországban s az al-dunai fejedelemségekben fekvő, roppant terjedelmű s jól művelt uradalmakból állott, melyekhez újabb szerzemények is járultak nálunk, Görögországban és Olaszországban, s paloták Európa fővárosaiban, Párizsban, Velencében stb. A tulajdonát tevő ingatlan vagyon 29 uradalomban 240 ezer holdnál többet foglalt magában, ellátva a leggazdagabb felszereléssel.

Désánfalvi Ghyka Szilárd földbirtokos leányával kötött házasságából egy fia s öt leánya született. A fiú korán elhalt, sírba vivén magával a családi név fentartásának reményét. Négy leánya maradt életben, kik közül Anasztázia Wimpffen Viktor grófhoz, Iréne Mavrokordato görög herceghez, Ilona Ypsilanti Gergely szinte görög herceghez, görög királyi követhez az osztrák–magyar udvarnál, a negyedik, Ifigenia, De Castris Eugén francia herceghez mentek nőül, tehát mindnyájan külföldiekhez.

Rappoltskirchenben, Ausztriában, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A magyar akadémiában, melynek legnagyobb összeggel volt alapítója, s igazgató tanácsának tagja, Tóth Lőrinc rendes tag tartott fölötte 1876. május 29-én emlékbeszédet, mely a magyar országos gazdasági egyesület évkönyvébe is átvétetett. Olajba festett nagy arcképe az akadémiában van.

[szerkesztés] A mecénás

Attól a perctől kezdve, midőn átvette nagy örökségét, élte végéig azok közé tartozott, kik a magyar hazát érdeklő minden fontosabb nemzetgazdasági s műveltségi mozzanatban első sorban nyújtottak segédkezet. Neve mindenütt ott szerepel bőkezű adományokkal, ahová csak tekintünk az országban s annak fővárosában, összes nemzeti intézeteink létesítésénél: a Magyar Földhitelintézet s a magyar biztosítótársaság felállításánál, a vasúti s gőzhajózási ügy előmozdításánál, folyóink szabályozásánál, mezőgazdasági állapotaink, s iskolai, népnevelési, patronátusi viszonyaink emelése s javításánál; a köztelek, a nemzeti múzeum, a kisdedóvó egylet, a kisded-kórház s egyéb kórházak, bölcsödék, árvaházak, vakok intézete, kereskedelmi akadémia, nemzeti szinház, zenede, lovarda, tűzoltási ügy, nemzeti kaszinó, lipótvárosi bazilika, a képzőművészet háza s mindenek felett a Magyar Akadémia palotája hirdetik nevét mint alapítóét, segélyezőét, bőkezű adakozóét. 1856 májusától, midőn önálló úr lett, 1876-ig több mint 550 ezer forintot adott jótékony s kulturális intézetekre, mely összegben nem foglaltatik az athéni görög akadémia egy milliót túlhaladó teljes költsége, melyet egészen ő alapított s épített fel, s a már atyja által megkezdett ottani csillagvizsgáló intézet, melynek felszerelését s az ott alkalmazott szakemberek díjazását egészen ő vállalta el, ami ismét 20 éven át 200 ezer forintba került.

[szerkesztés] A diplomata

Nyilvános működésének körében fő helyet foglal nyolc éven át folytatott diplomáciai szerepe is, mely idő alatt Ottó görög király kormányának képviselője volt a bécsi, berlini és müncheni udvaroknál, ki benne nemcsak udvarának meghatalmazott követét és miniszterét, hanem egyszersmind biztos, hű barátját látta, s feltétlen bizalmának emberét a görög Megváltó-rend nagykeresztjével tüntette ki. A magyar király 1864-ben a Vaskorona-rend nagykeresztjét, mellyel a belső titkos tanácsosi méltóság is együtt járt, 1871-ben a magyar minisztérium előterjesztésére a Lipót-rend nagykeresztjét tűzte mellére, indokolásul Magyarország irányában kitűnő érdemeit is kiemelvén. 1874-ben pedig a bécsi urakházának holtiglani tagjává nevezték ki. De más fejedelmek is elismerték Sina Simon érdemeinek nagyságát, és viselte a Szent Mihály nevét viselő bajor s az Oldenburg-házi és érdemrendet, a porosz Vörös sas-rendet, a mexikói Guadeloupe-rend nagykeresztjét, az orosz Szent Anna-rend gyémántos keresztjét, a francia Becsületrend s a török Medsidje és Nisan-Iftahar rendek jelvényeit. E mellett több bank s társulat és intézet igazgató tanácsosa, s több város: Buda, Arad és Szeged díszpolgára volt.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia