Rajzfilm
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A rajzfilm filmművészeti ágazat, ami gyors egymásutánban vetített illusztrált képekkel hoz létre folyamatos mozgást (lásd még animáció). Bár a szó minden ilyen típusú filmre vonatkoztatható, többségük gyerekek számára készül, ezért a nyugati típusú rajfilmektől eltérő munkákra gyakran nem is alkalmazzák. (Például a japán anime filmekre.) Hasonlóképpen a "rajzfilm" szót kerülni szokták a felnőtteknek szóló (pornográf) anyagokkal kapcsolatban (a tévedések elkerülése végett).
A rajzfilmfigurákat angolul "toon"-nak hívják (a magyar változatban "firkák"). A szó a Warner Bros figurái, a Looney Tunes ("Bolondos dallamok"-néhány új fordításban "flúgos firkák") nevéből ered. Különleges kísérlet volt a hagyományos film és a rajzfilm összeházasítására a Roger nyúl a pácban című alkotás, melyben a "flúgos firkák" valódi környezetben szerepeltek.
[szerkesztés] A rajzfilm Magyarországon
A harmincas évektől kezdve sok animációs film (főleg reklám) került ki Halász János és Macskássy Gyula keze alól, míg végül a háború után, 1951-ben készült el A kiskakas gyémánt félkrajcárja című alkotás Macskássy irányításával, amit ma az első magyar rajz-játékfilmként ismerünk.
Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült, mint a Ceruza és radír vagy A pirospöttyös labda (ez utóbbi a gyermekfesztivál pálmáját hozta el Velencéből).
A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a Gusztáv (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult Mézga család. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint Jankovics Marcell népszerű sorozata, a Magyar népmesék, vagy a Frakk, a macskák réme és a Kérem a következőt! (Nepp József munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz, Jankovics Marcell filmje. A másik korabeli siker a Lúdas Matyi volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint Dargay Attila alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek, és az 1981-ben Oscar-t kapott A légy, Rófusz Ferenc animációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: Vuk és Szaffi (Dargay Attila), Háry János (Richly Zsolt), Hófehér (Nepp József), Macskafogó (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült Az idő urai.
A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon.
Fontos megjegyezni, hogy az animációnak számos más területe van a rajzfilmen kívül, és ezek a technikák gyakran keverednek; a kilencvenes évektől pedig a számítógép jelentette segítség jelentősen átalakította a filmkészítés technikáját - ez látszik például a 2004-es Nyócker című filmen.
Based on work by 