Római villa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A római villa az ókori rómában gazdasági és lakóépület, esetleg épületcsoport, a városoktól független majorság (villa rustica), esetleg városi mintára épült vidéki ház (villa urbana). Leírásukat Vitruvius és Ifjabb Plinius munkáiból ismerjük. A villa rustica minden bizonnyal a capannából, azaz a parasztházból fejlődött, a Pompeii melletti boscorealei példájában gazdasági udvar körül lakószárny, istálló, malom, sütöde, présház és raktárak helyezkednek el. A nagyobb szabású villák alaprajza kezdetben a lakóházéval volt rokon: Herculaneumban atriumos, peristylumos és kertes épület villa céljait szolgálta. A késő római erődített villatípusok hatással voltak a középkor világi építészetére is. A császárkor villának nevezett épületegyüttesei (Tivoli, Salona) a római palotaépítészet példái. A villaépítkezés a Római Birodalom bukása után sokáig szünetelt, csak a reneszánszban jött divatba ismét.
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)
 |
Ez az építészeti tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 