Pszilocibin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Pszilocibin | |
|---|---|
| IUPAC név | 4-Phosphoryloxy- N,N-dimethyl-tryptamine |
| Képlet | C12H17N2O4P |
| Moláris tömeg | 284.25 g/mol |
| CAS szám | 520-52-5 |
| SMILES | C[N+](C)([H])CCC1=CNC2= C1C(OP([O-])(O)=O)=CC=C2 |
 |
|
A pszilocibin (4-foszforiloxi-N, N-dimetiltriptamin) egy pszichedelikus alkaloid ami a triptamin családba tartozik. Több gombafajban is jelen van, leginkább a Psilocybe gombák nemzetségében, mint pl. a Psilocybe cubensis, a Psilocybe semilanceata és a Psilocybe mexicana de izolálták egy tucatnyi más nemzetségből is (elsősorban Conocybe, Panaeolus, Stropharia nemzetségekből). A pszilocibin-tartalmú gombákat gyakran nevezik varázsgombának pszichés izgató hatásuk miatt. Hatása az LSD-hez hasonlítható. Szájon át fogyasztva színlátomásokat, erős fényérzékenységet, az öntudat fokozódásának érzetét és tudathasadást okoz. Egyes pszichés megbetegedések esetén a pszichoterápiában használták, de alkalmazása nem járt sok sikerrel.
A szerkezetileg hasonló pszilocin azonos hatással rendelkezik.
[szerkesztés] Története
Használata kb. 3500 éves múltra tekint vissza. A mai Mexikó és Guatemala területén élő indiánok a különböző "varázsgombákat" víziók előidézésére használták, ezeket teonanacatlnak (jelentése: istenek húsa) nevezték. Az Újvilág meghódítása után használatát a kereszténység erősen üldözte - jobban, mint meszkalinét -, ezért az csak titokban történhetett, így lassacskán - a beavatottakon kívül - feledésbe merült, és a XX. században "újra fel kellett fedezni".
Based on work by 