Palmüra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Palmüra |
||||
Palmüra madártávlatból |
||||
Adatok | ||||
Ország | SzÃria | |||
TÃpus | Kulturális helyszÃn | |||
Felvétel éve: | 1980 | |||
Palmüra, latinosan Palmyra az ókori SzÃria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az EufrátesztÅ‘l 120 km-re délnyugatra helyezkedik el. A SzÃriai-sivatagot keresztülszelÅ‘ karavánok hosszú évszázadokon keresztül virágzó városa a „a sivatag mátkája†néven volt ismert. A görög Palmüra városnév az eredeti arámi Tadmor név fordÃtása, amelynek jelentése ’pálmafa’. Tadmur (arabul تدمر) a neve az ókori romok melletti, turizmusból élÅ‘ mai kisvárosnak is.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Ókor
A városról legkorábban Mári archÃvuma tesz emlÃtést az i. e. 2. évezredben. Mári egy másik kereskedÅ‘város volt, melyet a kiterjedt kereskedelmi hálózat kapcsolt össze Mezopotámiával és Észak-SzÃriával. A Héber Biblia, a Krónikák második könyve (8.4) emlÃti Tadmor nevét, mint sivatagi várost, melyet Salamon védelmezett. Tamar városát emlÃti a Királyok elsÅ‘ könyve (9.18) is melyet szintén Salamon védelmezett, ez hagyományosan „Tadmorâ€â€“nak olvasható (lásd. Qere), de ez lehet, hogy a Holt-tenger közelében levÅ‘ helyre vonatkozik.
Josephus Flavius, a A zsidók története VIII. könyvében szintén emlÃti Tadmor városát, a görög Palmüra névvel, amit Salamon épÃttetett.
A modern héberben Palmüra neve Tadmor. A „Palmüra†név pontos etimológiája nem ismert, még ha néhány nézet szerint a térségben növÅ‘ pálmafákra vonatkozik, mások viszont kevésbé biztosak ebben és úgy hiszik, hogy a „Tadmor†nevének helytelen fordÃtása (c.f. Colledge, Seyrig, Starcky és mások).
[szerkesztés] Római Birodalom
Amikor a Szeleukidák elfoglalták SzÃriát i. e. 323-ban, a város magára maradt és függetlenné vált. Az i. e. 1. században a város felvirágzott, mint a kelet-nyugati kereskedÅ‘utak pihenÅ‘helye és a Tömjénút végpontja. I. e. 41-ben a rómaiak Marcus Antonius alatt megpróbálták elfoglalni Palmürát, de nem sikerült, mert a városiak elmenekültek az Eufrátesz másik oldalára, miután a kémektÅ‘l értesültek a rómaiak közeledésérÅ‘l. Palmyra a rómaiak szövetségesévé vált Tiberius (14-37) uralkodásának idején.
Petra 105-ös elfoglalásával a Tömjénút kereskedelmének ellenÅ‘rzése végleg Palmüra kezébe került. A Perzsiát, Indiát, KÃnát és a Római Birodalmat összekötÅ‘ kereskedelmi út fontossága a rómaiak és parthusok háborúskodása ellenére folymatosan növekedett, Ãgy a város gazdasági súlya is. Hadrianus 129-ben meglátogatta a várost és az annyira elbűvölte, hogy szabad várossá nyilvánÃtotta és átnevezte Palmyra Hadrianára.
Az Újperzsa Birodalom megalakulása és elÅ‘retÅ‘rése negatÃv hatással volt a város kereskedelmére. Gallienus római császár ezt felismerve dux Orientis cÃmmel ruházta fel a város királyát, Odenathust, aki Aegyptus, Syria, Arabia Petraea és az anatóliai provinciák erÅ‘forrásai felett rendelkezve gyors hadjáratban a fÅ‘városig, Ktésziphónig űzte a perzsákat. Amikor azonban túlzott hatalma veszélyessé vált, meggyilkolták fiával együtt (267 k.). Ekkor özvegye, Zenóbia ragadta meg a hatalmat Palmüra felett a fia, Vaballathus nevében.
Zenóbia önállósÃtotta magát, gyermekét imperatori cÃmmel ruházta fel, és meghódÃtotta a római Közel-Kelet nagy részét Egyiptom egy részét is beleértve. Északon a Boszporuszig jutottak a palmürai hadak. Miután hatalmát biztosÃtotta, Aurelianus császár 272-ben ellencsapást indÃtott, és még abban az évben leverte a várost. Miután távozott, Zenóbiával rabláncon, a legyÅ‘zött Palmüra fellázadt. A visszatérÅ‘ császár ekkor már le is rombolta a várost (273), ami elnéptelenedett, és nyerte el körülbelüli mai formáját.
Palmüra mellé katonai tábort épÃttettek, amit Diocletianus kibÅ‘vÃtett. A késÅ‘bbiekben kisebb város alakult ki, a Bizánci Birodalom idÅ‘szakában néhány kisebb templom is épült. A kereskedelmi utak már elkerülték a jelentéktelen települést.
[szerkesztés] Iszlám
A muszlim arabok I. WalÃd kalifa uralkodása alatt foglalták el a területet. A hegy tetejére a 6. században épült a félelmet keltÅ‘ Fahr ad-DÃn al-Maánà vár az oázis felügyeletére. A várat árok veszi körül, Ãgy bejárás csak a felvonóhÃdon keresztül lehetséges.
[szerkesztés] Újabb ásatások
A helyszÃn az UNESCO kulturális világörökségi listájára 1980-ban került fel. Régészeti feltárása a XX. században kezdÅ‘dött és ma is tart még.
Palmyra romjai sokáig aludták mély álmukat, de néhány európai is eljutott a romokig, Ãgy az angol Robert Wood is 1751-ben, akinek gyűjtései lázba hozták Európát. A tudományos értékű feltárás az I. világháború után indult meg. ElÅ‘ször a leghÃresebb műemléket ásták ki, a Babilonból importált Baál templomát, ahol az oszlopsorral övezett széles út ér véget mely mentén a legfontosabb épületek csoportosulnak.
Napjainkban régészeti csoportok számos országból folytatnak ásatásokat a terület különböző részein. 2005 májusában lengyel kutatócsoport feltárta a Lat templomnál felfedezett, egy részleteiben gazdag faragású kőszobrot a győzelem szárnyas istennőjének Nike szobrát.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Információ
- Zenobia Információk
- Világörökség (World Heritage)
- Palmyráról angolul
- City Of The Palms Saudi Aramco World nyomtatott kiadása 1966
- Palmyra - A Portent? Saudi Aramco World nyomtatott kiadása 1981
[szerkesztés] Fényképek
- Fénykép kollekció Palmyráról (készült 2003-ban)
- Egy Palmyra fényképalbum (2005 tavaszából)
|
||||||
kulturális: | Damaszkusz ősi városa | Boszra ősi városa | Palmüra | Aleppo ősi városa | A Crac des Chevaliers és a Szaladin-citadella |