Padova

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Padova
Padova város címere
Ország	Olaszország
Régió	Veneto
Megye	Padova (PD)
Polgármester	Flavio Zanonato
Tengerszint feletti magasság	12 m
Terület	92 km²
Népesség
- Teljes (2004. december 31.)	210 821
- Népsűrűség	2 267/km²
Időzóna	CET, UTC+1
Koordináták	é. sz. 45°25′ k. h. 11°52′
Körzetszám	049
Irányítószám	35100
Padova elhelyezkedése Olaszországban
Weboldal: www.comune.padova.it

[szerkesztés] Története

Prato della Valle

A legenda szerint:

Padova születését az antik történetek egyik leghíresebbjére, a trójai háborúra vezetik vissza: mialatt Odüsszeusz és Aineiasz a tengeren tévelyegtek, addig a hős Antenor, egy túlélő megalapította a várost.

A valóságban:

Padova első neve Patavium, eredetileg szegény halászfalu volt. A Brenta folyó mentén alakult ki a 10. században.

A római időkben neves gazdasági centrummá gyarapodott. Majd 620-ban a lombardiai Agiluf király foglalta el, csak több év után sikerült megmenekülni uralma alól. 1000 után sikerült visszanyernie hírnevét, szabad városállamként részt vállalt Rőtszakállú Frigyes háborúiban. Már a 13. században létrejött a Padovai Egyetem, egyik elsőként Európában. A várost falakkal vették körül. 1337-ben a Scaligerik rövid uralma után a Da Carra nemesi család vette át a hatalmat. 1405 - ben a város elveszítette függetlenségét, és Velence hatalmába került. 1508 - ban itt született Palladio neves építész. 1509-ben Maximilian császár foglalta el. A 17. században itt tanított Galileo Galilei. A Velencei Köztársaság bukása után rövid ideig francia uralom alatt állt, majd a Habsburg Császársághoz tartozott. 1866 óta Olaszország része. 1919-ben bevezették a nevezetes nemzetközi vásárokat számos kiállítással minden év júliusában.