Pélmonostor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pélmonostor (a középkorban Baranyamonostor, illetve Majsmonostor néven is szerepel. 1899-ig neve Monostor, szerb Beli Manastir / Бели Манастир, horvátul Beli Manastir, németül Manoster) város a mai Horvátországban Eszék-Baranya megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Eszéktől 32 km-re északra fekszik, Baranya horvátországi részének központja és legnagyobb települése.

[szerkesztés] Története

A település már az őskorban is lakott volt, a feltárások során a plébániatemplom környékén két őskori településréteget is feltártak. A mai települést 1289-ben Monasterium B. Michaelis de Peel néven említik először. A monostoros hely eredeti neve Pél volt. Monostora 1212-ben már fennállt, a monostort a Majs nemzetség építtette a 13. század elején. IV. Béla 1253-ban Balog Miklós étekfogómasternek ajándékozta, majd veje Lőrinc nádor fia Kemény kapta meg a szársomlyói uradalommal együtt IV. László királytól. Apátját csak 1280 körül említik. A monostor valószínűleg a török harcokban pusztult el, köveit 1776-ban nagyrészt a népes település új templomának építéséhez használták fel. Maradványai még a Lojmiron láthatók. 1910-ben 2447, többségben német (61,1%) lakosa volt, jelentős szerb (19,5%) és magyar (18,1%) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. 1944-ben sok lakos esett áldozatul a szerb bosszúnak. 1961-ben városi rangot kapott. Házai a délszláv háborúban is megsérültek. A városnak Szent Mária és Szent Mihály temploma van. 2002-ben 10 896 lakosából 6085 horvát, 2920 szerb, 933 magyar, 153 cigány, 87 szlovén, 45 albán, 22 bosnyák volt.