Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Nokia - Wikipédia

Nokia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nokia Corporation (Nokia Részvénytársaság) a világ egyik legnagyobbb telekommunikációs vállalata. Nyilvánosan jegyezhető részvénytársaság, a NYSE-n NOK néven fut. Szlogene a "Connecting People" (szabadfordításban: "Összekapcsoljuk az embereket"). 1865-ben alapították a finn Espoo városában. Kulcsemberei Fredrik Idestam alapító, Jorma Ollila vezérigazgató, illetve Pekka Ala-Pietilä elnök. 2004-ben 55505 főt foglalkoztatott. Fő területe a telekommunikáció. Termékei között megtalálhatóak még az otthoni kommunikációs-, a mobil játékeszközök, a kiegészítő felszerelések, a wi-fi eszközök, és a rádiós hangátviteli felszerelések. 2004-es árbevétele 29,3 milliárd euró volt.

A Nokia mobilkommunikációs eszközei megtalálhatók a világ összes piacán és protokolljaiban, többek között a GSM, a CDMA és a WCDMA hálózatokban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Nokiát 1865-ben alapította Fredrik Idestam, cellulóz-feldolgozó üzemként. A Finnish Rubber Works (magyarul: "Finn Kaucsuk Művek") a cég egyik leányvállalataként jött létre a 20. század-ban, és ez az alvállalat kezdte használni a Nokia nevet márkanévként. Röviddel az I. világháború után, a Finnish Cable Works megszerezte a Nokia fa-fűrész malmait, és elnevezte Finnish Cable Works-nek (magyarul: "Finn Kábel Művek"). Ez a cég már a telefon és távíró kábelek gyártásával foglalkozott. 1967-ben mindhárom cég egyesült a Nokia Corporation név alatt. A Nokia név a városon átfolyó azonos nevű folyótól ered. A város és a folyó eredetileg egy kis fekete erszényes állatról kapta a nevét, mely a környéken élt.

Az 1970-es években a Nokia volt a világ vezető telekommunikációs cége, kifejlesztette a Nokia DX 200-t, amely egy digitális switch eszköz volt az automatikus telefonközpontokban. Az 1980-as években, a Nokia piacra dobta a MikroMikko nevű PC sorozatát, de ezt a részlegét eladta az International Computers Ltd-nek, amely később beolvast a Fujitsu-ba. A Nokia fejlesztett mobiltelefonokat az NMT hálózatra is, sajnálatos módon azonban az 1990-es években a cég pénzügyi gondokkal szembesült, így az erőforrásait a mobiltelefon eszközök, hálózatok és egyéb telekommunikációs területekre csoportosította, ezzel egyidejűleg kivonulva a televíziózás és a személyi számítógépek piacáról. Bár a Nokia többszáz mobiltelefon modellt mutatott be a 1980-as évek óta, a tömeggyártás az 1990-es években indult be igazán, amikor bemutatták az első digitális hálózatokat. 1998-ban a Nokia bejelentette, hogy legyártotta a 100 milliomodik mobilkészüléket, és a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójává lépett elő. 2005 nyarán a cég túladott az 1 milliárdodik mobilkészüléken.

Napjainkban a Nokia csatlakozott a tajvani Original Design Manufacturer csoporthoz. A Nokia együttműködési megállapodást kötött a BenQ-val harmadik generációs mobiltelefonok fejlesztésére, amelyek már hozzáférhetőek Magyarországon is.

[szerkesztés] Céges kultúra

A Nokia hivatalos céges kultúra tervezete, a The Nokia Way (magyarul: "A Nokia Út") hangsúlyozza a gyorsaságot és a rugalmasságot a döntéshozatalban egy sima, hálózatszerű szervezetben. Az egyenlő lehetőségek és a nyíltság hagsúlyos helyet kapnak a vezetőség és a dolgozói közösség között.

A Nokia a mobiltechnológiában folyamatosan és előregondolkozva dollár milliókat költ a kutatásra és a fejlesztésre, hogy a piacon elsőként jelenhessen meg az új alkalmazásokkal.

[szerkesztés] Érdekességek

A Nokia telefonokon SMS érkezésekor hallható dallam az "SMS" szó morzejele. Hasonlóképpen, az emelkedő hangerejű üzenetjelző hang a "Connecting People"-nek, a Nokia szlogenének a morzejele.

A "Nokia Tune" nevű csengőhang (valószínűleg a világ legismertebb csengőhangja) egy 19. századbeli gitárszámon alapul, melyet Francisco Tarrega spanyol muzsikus írt (Gran Vals című szám). A Nokia Tune csengőhang eredetileg ezért Gran Vals néven szerepelt, és 1998-ban vette fel új nevét, miután a cég hírét vette, hogy az emberek csak a "Nokia csengőhangja"-ként (Nokia Tune) emlegítik.

A Nokiát a nem Nokia mobilt használó emberek gyakran hívják aikon-nak, ez a Nokia szó visszafele olvasva.

A Nokia ötödik legnagyobb mobiltelefon gyártó üzeme található Magyarországon, a Komárom-Esztergom megyei Komáromban. Az egység több, mint 4000 embert foglalkoztat, amellyel egyike a legnagyobb -nem állami- munkáltatóknak, továbbá exportőröknek hazánkban. A cég jelentős R&D (kutató és fejlesztő) részleget is üzemeltet Budapesten, ahol többszáz magasan kvalifikált dolgozót foglalkoztat.

A "Mobira Senator" nevű autó-telefon 1982-es bemutatása és 2005 szeptembere között a cég összesen megközelítőleg 400 telefontípust mutatott be a különböző analóg és digitális rendszerekhez.

A Nokia 2005-ös év elején kifuttatott 3310 és 3330 szériából 126 millió darabot értékesített az ezredforduló óta. Összehasonlítás képpen az 1991 és 1998 között eladott készülékek száma 100 millió volt.

1991-ben a Nokia 800 000 telefont adott el. 2004-ben már 207.7 millió egység került le a gyártószalagokról, azaz megközelítőleg 6.5 telefon készült másodpercenként.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu