Noferti intelmei
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Noferti intelmei, Kr. e. 2000 - Kr. e. 1970 között keletkezett egyiptomi prófécia a Középbirodalom korából. Egy unatkozó fáraó, Sznofru (IV. dinasztia, Kr. e. 2700 körül) indítja a cselekményt, arra utasítja udvaroncait, hogy hozzanak valakit hozzá, aki szórakoztatni tudja. Erre előhívják Noferti papot, aki a fáraó kívánságának megfelelően feltárja előtte a jövőt. Ezzel kezdődik a szöveg tulajdonképpeni fő része, azoknak a szörnyű szenvedéseknek a leírása, amelyek Egyiptomra várnak. Polgárháború fog dühöngrni az országban és külső ellenség tör rá. Az embernek a saját fia, testvére is ellenségévé válik. „Kevés lesz a föld, de sok a vezetője!", Egyiptom tehát részekre bomlik. Mindebben nem nehéz felismerni az Óbirodalmat követő időszak zűrzavarát. Apokaliptikus látomás hangulatát idézik azok a részek, ahol a politikai válságot kísérő természeti jelenségekről beszél. A Nap elrejtőzik, nem lehet tudni, mikor van dél, a Nílus kiszárad, át lehet gázolni rajta, a szelek járása is megváltozik, idegen madár jelenik meg a Delta-vidéken. Végül azonban minden jóra fordul, mert délről megjelenik egy fáraó, Ameni (I. Amenemhat), aki újra egyesíti az országot, győzelmet arat az ellenség felett, s helyreáll a jogrend. A mű keletkezésének korát a befejező rész alapján lehet meghatározni. A mű tipikus példája az ex eventu próféciának, vagyis a már bekövetkezett eseményeket egy múltban élő jóssal mondatja el jövendölésként.
