NATO Reagáló Erő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Harcra képes a Reagáló Erő
A NATO katonai reformja fontos korszakhatárhoz érkezett 2006. november 29-én. A rigai csúcstalálkozón a NATO Reagáló Erőt (NRF) teljesen harcra képesnek nyilvánították a katonai szövetség (NATO) új elithaderejeként. A közel 25 000 fős, saját légierővel és haditengerészettel rendelkező alakulat létrehozását a NATO 2002-es prágai csúcsértekezletén döntötték el a tagállamok, mintegy a szövetség átalakulásának jelképeként. Az NRF ugyanis egyfajta válságkezelő erő lett, óriási haditechnikai fölényével, speciális kiképzésű alakulataival sebészeti pontosságú beavatkozásokat hajthat végre bárhol a világban. A terrorista kiképzőtáborok felszámolásától a hagyományos erőkkel folytatott helyi konfliktusok megfékezéséig, vagy természeti katasztrófák utáni segítségnyújtásig számtalan feladattal tud már megbirkózni. A gyors reagálású (tehát a világ bármely pontján 5–30 napon belül telepíthető) alakulatban már 2003-ra 9000 fős egység állt teljesen készen, bevethető állapotba kerülve. Azóta fokozatosan nőtt a létszáma (2006-ra 25 000 fő). A NATO-tagállamok annak idején úgy döntötek, hogy az NRF-nek 2006-ra teljesen készen kell álnia. Így mára bevethető.
[szerkesztés] Magyar egységek az NRF-ben
Magyarország a januárban készültségbe lépő nyolcadik váltásba több mint 200 katonát, köztük egy teljes lövészszázadot ad.