Nagytárkány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nagytárkány (szlovákul Veľké Trakany) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2001-ben 1344 lakosából 1115 magyar és 213 szlovák volt.
[szerkesztés] Fekvése
Királyhelmectől 13 km-re délkeletre a Tisza jobb partján fekszik.
Egy kormányközi szerződés alapján 2006. augusztusában túrázók és biciklisek számára reggel héttől este hétig átjárhatóvá vált a magyar-szlovák határ, de ajánlott legalább személyigazolványt vinni. (Az alig két kilométernyire lévő Zemplénagárdra a magyar oldalon korábban csak ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni.)[1]
[szerkesztés] Története
A község tiszaparti részén a Földvár nevű dűlőben valószínűleg egykor földből épített erősség állt, ennek mára nyoma nem maradt. A falu a 13. század végén már létezett, ekkor a Tárkányiak birtoka. A 14. század elején Tárkány már két falu Kis- és Nagytárkány. A 15. század első felében a Nagytárkányi, a Perényi és az Agárdi családok birtoka. Ekkor már vásártartási joga is volt. A 16. század első felében épült egykori várkastélya, melynek 1550-ben Vékey Ferenc a tulajdonosa. A század végére örökösei a Palugyay és Paczoth családok a birtokosok. A 17. században a Nagytárkányi és a velük rokon Sennyey családé. A 19. században a Sennyei csakádon kívül Nátafalussyak, a Majláthok és a Szigetiek is birtokosok. 1910-ben 1120, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A község délnyugati szélén, a régi Tisza-meder fölött, találhatók az egykori só- és vámház épületei.
- Egykori várkastélya mai templomdombon állt, valószínűleg a 18. században pusztult el. Maradványai még az 1940-es években is látszottak a templom udvarán és a templom falába befalazva.
- Itt avatták 2005. június 19-én a régió első Trianon-emlékművét, Ferencz György nagykaposi művész alkotását. [2]
- Az egykori sóhivatal épületében 2005. július 14-én helytörténeti múzeumot nyitottak.[3]
- 2006. június 14-én avatták fel Balassi Bálint öttonnás andezit szobrát, Ferencz György munkáját. A költő itt élt testvérhugán keresztül köthető a községhez, illetve felesége, Dobó Krisztina halála után itt nevelkedett tizenkét éves koráig Balassi fia is. [4]
Based on work by 