Mutalammisz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Al-Mutalammisz (arab írással: المتلمس, tudományos átiratban: al-Mutalammis; meghalt 569 körül) a dzsáhilijja korának egyik arab költője, a híres Tarafa nagybátyja volt.
Életéről nem sokat tudunk. A mai Bahrein vidékén élő Bakr törzshöz tartozott. Maga is megbecsült, népszerű költő volt, így unokaöccsével, a csípős nyelvéről ismert Tarafával közösen nyerte el a hírai Lakhmida király, Amr bin Hind (uralkodott 554-568) trónörökösének nevelői tisztét. Miután rokona kivívta a király ellenszenvét, az Mutalammiszra és Tarafára egy-egy lepecsételt levelet bízott a bahreini kormányzónak címezve. Hírából kiérve a gyanakvó Mutalammisz felbontotta a levelet, és megtudta, hogy a halálos ítéletét hordta a kezében. Tarafa nem volt hajlandó felnyitni a rábízott parancsot, hanem becsülettel elvitte a helytartónak, aki végrehajtotta a rendelkezést. Ebből a történetből ered az arab kifejezés: „Mutalammisz levele” (szahífat al-Mutalammisz), amely arra utal, hogy valaki a kezében hordja a halálos ítéletét.
[szerkesztés] Források
- Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212
- Arab költők a pogánykortól napjainkig. Szerk.: Germanus Gyula. Budapest, Magyar Helikon, 1961. [1]