MPEG-4
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az MPEG-4 megjelölés egy az MPEG (Moving Picture Experts Group) 1998-ban bemutatott kölcsönös megállapodású audio/videó kódólási standard, amelynek elsődleges célja az alacsony bit gyorsaságú , 4800 bit/sec-tól kb. 4 Mbit/sec-ig, tartalmak kódolása.
Az Mpeg-4 szabványt alkalmazzák leginkább webes média folyamok átvitelére és CD-k terjesztésére, videó-telefonokhoz és televiziós programok sugárzásához.
Az Mpeg-4 technológia magába foglalja az Mpeg-1 és az Mpeg-2 számos jellegzetességét, kiegészítve azokat olyan új sajátosságokal, mint a kibővített VRLM támogatás 3D megjelenítéshez; tárgy-irányítású összetett fájlokkal (beleértve az audio, videó és VRLM tárgyakat), DRM (Digital Right Managment, Digitális Jog Menedzsment) támogatással és más interaktív attrakciókkal.
Az Mpeg-4 legtöbb vonatkozásának fejlesztését és azok keresztülvitelét egyéni fejlesztőkre bízták, éppen ezért csak néhány teljesen komplett kivitelezése létezik.
Erre felkészülve a fejlesztők hozzájárultak a "Profiles" (Profilok) elgondolással, ami különböző képességek csoportba foglalását segíti elő.
Az MPEG-4 több egységes elnevezésű "Layer"—ből (Réteg) áll:
- 1 réteg: a videó és audio szinkronizálását és multiplexelését írja le
- 2 réteg: tömötörítő kodek a videó jelekhez
- 3 réteg: tömötörítő kodek az érzékelhető audio jelek kódolására
- 4 réteg: vizsgálati egyeztetésre szolgáló eljárásokat ír le
- 5 réteg: szoftver szimulációs rendszereket ír le
- 6 réteg: Delivery Multimedia Integration Framework (DMIF)
- 10 réteg: H.264 fejlett videó kodek
Az MPEG-4 elfogadott jelölése MP4.
MPEG-7 és MPEG-21 más célokra szolgál.
 |
Ez az informatikai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 