Molnár Csilla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Molnár Csilla Andrea (Kaposvár, 1969. január 20.–Fonyód, 1986. július 10.) magyar szépségkirálynő volt 1985-ben.

Kaposváron született, Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta iskolai tanulmányait.

A szépségversenyre 1985 kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn negyedik helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. Udvarhölgyei Kruppa Judit és Füstös Veronika lettek.

1986. február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el.

Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek.

A 17 éves fiatal lány életét azonban megkeserítette a szervező cég részéről tanúsított negatív hozzáállás, a sorozatos megaláztatások, az alaptalan pletykák és rágalmak és az egyre szaporodó családi konfliktusok.

1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni életét.

A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést.

Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik, csodálatos síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette. Magyarország Szépe sírjához ma is sokan zarándokolnak el.

Halála után két könyv jelent meg: Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós 1986-ban megjelent Szépséghibák című könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet, Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című, 1987-ben megjelent riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről.

Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es magyar filmszemlén, és többek között a mannheim-i filmfesztiválon is díjat nyert.

Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma Csilla halála után néhány hónappal jelent meg, néhány évre rá pedig Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című dal.

Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről – köztük Csilláról is – szobrokat, úgynevezett gipszlenyomatokat készített, ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg (a szoborcsoport címe: Szépségminták).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• www.molnarcsilla.hu: Csilla születésének 35. évfordulóján, 2004-ben útjára indult internetes oldal, mely a tragikus sorsú szépségkirálynőnek állít emléket.