Mezőörs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.5667° k. h. 17.8833°

**Mezőörs**

Régió	[[Nyugat-Dunántúl]]
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Győri
Rang	község
Terület	48,48 km²
Népesség
Összesen: 976 fő (2001) Népsűrűség: 20,13 fő/km²
Irányítószám	9097
Körzethívószám	96
Térkép é. sz. 47.5667° k. h. 17.8833°	település Mo. térképén

Mezőörs község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A község a megye délkeleti részén, Győrtől 20 km-re helyezkedik el. Pannonhalmától keleti irányban, 12 km-re található. A falut átszeli a 81-es számú főútvonal. A települést északról a Hideg-ér, Kisbér felől a Bakony-ér határolja. A Bakony-ér még az 1700-as évek közepén is járhatatlan mocsárrá változtatta a község déli részeit. Így az alapjaiban a rómaiak által épített kőúton csak a mezőörsi hídon lehetett továbbjutni.

A falu

[szerkesztés] A név eredete

A település neve a mező és az örs szavakból tevődik össze. A mező jelentése szabad tér, sík terület, szántóföld, falusi birtok, paraszti majorság, legelő, rét, fű, zöld vetés. Az őrs jelentése katonai őrhely, megfigyelt terület, őrség, fegyveres alakulatok meghatározott rend szerint biztosítási feladattal ellátott raj vagy szakasz nagyságú alapegység, rendőrség ill. határőrség legkisebb alegysége. Mezőörs község neve a mező és az őrs szavakból tevődik össze. A mező jelentése szabad tér, sík terület, Származékszó; mez- alapszava ősi örökség az ugor korból. Az őrs jelentése katonai őrhely, ill. határőrség legkisebb alegysége. Nyelvújítási alkotás. Örs vezér nevének, illetőleg az ezt több helyen tovább örökítő Örs helynévnek önkényes közszói alkalmazásával keletkezett. A történetírók szerint onnan nyerte nevét, hogy az avarok által Győr körül épített védelmi gyűrű egyik külső őrállomása volt. Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy a Győrt Székesfehérvárral összekötő út mentén fekszik.

[szerkesztés] Története

Mezőörs falu első említése Vrs (Őrs) néven 1254-ben történt Kézai Simon krónikájában. Határai már a római időkben is lakottak voltak, ezt bizonyították a Börcze-dombon talált római emlékek is. 1403-ban ismét lakott hely, s ekkor Zsigmond király Eörsi István birtokát és Őrs némely részét Héderváry Miklósnak adományozta. Nagy Lajos idejében az őrsi barátok és Jenslin pozsonyi bíró szerepelnek uraiként. A helyi hagyomány azt tartja, hogy a Börcze-dombon volt a „vörös barátoknak” (templomos lovagoknak”) temploma és kolostora. I. Szent István király egyházszervező munkája eredményeként. A község 1605-ben már a tatai vár tartozéka volt. A törökök 1609-ben elpusztítják, de tíz év múlva lakosai ismét benépesítik. A behódolt települések közé tartozott, mert két török földesúrnak: Kar Alinak és Betszer Zainnak adóztak az itt lakók. A középkorban és a XVI–XVII. században is középnemesi családok birtokrészei. Az enyingi Török és Nyáry családok birtok részei a XVII. század végén az Esterházyak tata-gesztes uradalmának részei lettek. A XVII. század végén az ország lakosságának többsége protestáns volt. Az első református templomot a régi, lerombolt katolikus templom alapjain 1648-ban építették fel. A török hatalom gyengülésével párhuzamosan erősödött az ellenreformációt támogató Habsburgok protestáns egyházakat sújtó elnyomása. Ennek a megtorlásnak esett áldozatul számos protestáns lelkész, akiket gályarabságra ítéltek. Közöttük volt a pázmándi születésű Újvári János mezőörsi református lelkész és Kocsi Csergő Bálint pápai iskolamester, aki lelkészként Mezőörsön is működött. Az 1785. évi népszámlálás szerint lakossága 887 fő volt. A századfordulón házainak száma 213 db, és a jobbára katolikus vallású lakosság 1618 főre duzzadt. A község lakosai ipartársulatot tartottak fenn. Az 1900 as években megcsappant a takácsmesterek száma, közülük sokan visszatértek a földműveléshez. A község állattartásáról volt híres.

A vendéglő és a katolikus iskola

A II. világháború 1945. március 28-án ért véget Mezőörsön és környékén. Röviddel később megkezdődtek a földosztások, amikor is 768 földigénylő kapott földet. Hamarosan megkezdődött a tsz-esítés, majd a péri és mezőörsi mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1975. évi egyesítését a közigazgatási is követte. Közös tanács működött az 1989. év végéig, péri székhellyel. A rendszerváltást megelőző évben népszavazáson kivált a községből Mindszentpuszta, és Pér településhez csatlakozott. A közös tanács is megszűnt 1989-ben.. 1990 óta önálló önkormányzata van.

A római katolikus templom 1791-ben épült újjá. A katolikus templom eredetileg barokk (1791). Átépítés után (1831) klasszicizáló, késő barokk stílusú. Berendezése: a bal mellékoltár 1780-beli, a vörös márvány keresztelőkút 1800 körüli alkotás. A templom előtt feszület van. (1732). Volutás (ion oszlopfő, csiga alakú díszítése), címeres talapzaton álló, gazdagon egy kőből faragott, angyalokkal díszített a kereszt lábánál térdeplő Máriával. A református templom 1788-ban épült újjá. A templom klasszicizáló stílusú. (1790) Az 1856-ban készült tornyát 1950 körül teljesen átépítették. Hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású. Iparművészeti remekei: ezüstből készült aranyozott díszítésű úrvacsorai kehely és kenyérosztó tányér 1641-ből.

Barát vendéglő

A falu népességszáma Mindszentpuszta elválásával 1050 főre csökkent. A fogyás azóta is folytatódik. Fő oka a természetes fogyáson kívül Győr vonzereje, mert a munkalehetőségek zöme ott található meg. A közös mezőgazdasági üzem településenként szétvált.

A község az összes vonalas infrastruktúrával rendelkezik. A vezetékes vizet 1991-ben, a csatornahálózatot 2000-ben, a telefonhálózatot 1992-ben fejezték be. A település rendelkezik szervezett szemét és hulladékszállítással. A községben polgármesteri hivatal, posta, óvoda, önkormányzati általános iskola, körzeti orvos, fogorvos, gyógyszertár, könyvtár működik. A katolikus plébános kezdeményezésére a településen a Magyar Műhely Alapítvány segítségével új általános-, és középiskola lett létrehozva 1993-ban.