Mátételke
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Dél-Alföld |
Megye | Bács-Kiskun |
Kistérség | Bácsalmási |
Rang | község
|
Terület | 27,93 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 6452 |
Körzethívószám | 79 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Mátételke község Bács-Kiskun megye Bácsalmási kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Mátételke község Bács-Kiskun vármegye déli részén található nagy múltú település, amely a történelem folyamán többször újratelepült. A falu Bácsalmástól észak-nyugatra 9 km távolságra, Bajától 28 km-re, az 55-ös számú fõközlekedési úttól 2.5 km-re fekszik.
[szerkesztés] Története
Korábbi neve Matheovics volt, 1904-tõl nevezik hivatalosan Mátételkének. Elsõ okleveles említése 1651-ben kelt, e szerint Bornemisza polgár Pál végrendeleteiben leányaira hagyományozta Matheovics pusztát. 1662-ben I. Lipót Vattay Pálnak adományozta, majd a bajai Czobor uradalomhoz tartozott. Többszöri tulajdonosváltás után 1744 Csejtey Pál alispán és Latkoczi Mihály vármegyei ügyés bérelték, majd egy részre 1747-ben Piukovics János birtokába került. 1749-ben a Csejteyek a puszta keleti felét eladták a Piukovics családnak, akik 1779-ben kapták meg a donációt.
Ezután 1877-ben báró Rudics József almási birtokos adományából megépült Matheovicson az iskola, ahol dalmát és magyar nyelven tanított egy tanító. 1927 óta postakirendeltség mûködik a faluban. 1927-ben községházát és jegyzõlakot, 1929-ben egytantermes iskolát és tanítólakást építtetett a község. 1928-ban mezõgazdasági szeszgyárat létesítettek. Gazdakör mûködött, amelynek 1929-tõl könyvtára is volt. A levente egyesület részére 1931-ben építették a lõteret. A falu római katolikus temploma közgazdálkodásból, 1936-ban épült, és egy ideig saját plébánossal, egyházközségként mûködött. Jelenleg a községben két kiskereskedelmi bolt és két vendéglátohely mûködik.