Lucius Aelius Tubero
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lucius Aelius Tubero (Kr. e. 1. század) római történetíró és filozófus volt. A plebejus Aelia genshez tartozott.
Ciceróhoz gyermekkorból eredő barátság és rokoni kapcsolat (feltehetően a szónok nagybátyjának lányát vette feleségül) fűzte; ezenfelül együtt szolgáltak az itáliai szövetségesháborúban. Később Tubero Quintus Tullius Cicero, a neves politikus fivére alatt szolgált legatusként Asia provinciában. Pompeius és Caesar polgárháborújában az előbbi párthíve lett, a senatus pedig Africa helytartójává nevezte ki. Mivel azonban a szintén optimata Quintus Ligarius és Atius Varus nem volt hajlandó átadni neki a tartományt, Görögországban csatlakozott Pompeiushoz. A pharszaloszi csata után Caesar megkegyelmezett neki, így visszatérhetett Itáliába Quintus fiával együtt, aki később híres jogtudós lett.
Tubero irodalommal, történelemmel és filozófiával foglalkozott. Csupán Cicero egyik leveléből ismerjük történelmi munkáját, ami sajnos teljes egészében elveszett. A Gelliusnál Tubero név alatt fennmaradt részletekről nem eldönthető, hogy saját vagy fia művéből származnak-e. Aenesidemus, a filozófus neki ajánlotta a Pürrhón szkeptikus filozófiájával foglalkozó művét.