Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Lovag - Wikipédia

Lovag

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Történelmi háttér

Az a kép, melyet krónikásai által a lovagság hagyott magáról az utókorra, ma is vonzó. A lovag "lovagias", védi az asszonyokat és az árvákat, a harcban rettenthetetlen, hitében jámbor, győzelmében nemes lelkű. Lovagnak lenni a feudális korszak egyik nagy kiváltsága volt. A bonyolult és ünnepélyes avatási szertartásoknak még a királyi hercegek és a főurak is alávetették magukat. Ám ha jobban elmélyedünk a "sötétnek " mondott középkor régen letűnt századaiba, nemcsak eszményképeket, sőt elsősorban nem is ilyeneket találunk a "nemes" lovagokról. A korabeli források ellentmondásos képet festenek róluk. Bátorság, hűség, nagylelkűség, nőtisztelet, ugyanakkor sötét árulás, kegyetlenség, nagyképűség, valamint butaság és műveletlenség egyaránt jellemezte a feudalizmus katonai pillérét, a nehézfegyverzetű lovagot.

A lovagság kialakulása egy történelmi, társadalmi átalakulás, a feudális társadalom kialakulásának természetes velejárója volt. A nagy Frank birodalom széthullása után, a teljesen önállósodott urak egymás ellen harcoltak, sanyargatták a falvak és a pusztulásra ítélt városok védtelen népét. Egész Európát belső viszályok sújtották. A belső bajokat külső támadások tetézték: délről a szaracénoknak nevezett arabok, északról a normannok, a Duna völgyéből a magyarok portyái söpörtek végig Európán, és tették szinte kilátástalanná az emberek életét. Az uralkodók és hadaik tétlenül szemlélték a belső bajokat és a külső támadásokat. Az európai társadalmak belső erőforrásai azonban megbirkóztak a fenyegető kihívással, és védekezésül létrehozták a feudális társadalmi rendet, s ennek legjellemzőbb katonatípusát, a lovagot.

Az egész folyamat szerényen és szinte önmagától indult meg. Adva volt egy várral, vagy várakkal és birtokokkal rendelkező főúr, aki részben erőszakkal, részben rábeszéléssel uralma alá vonta a környék parasztjait és kisebb birtokosait. Szerződést kötöttek egymással, melynek értelmében szolgálataikat és birtokaikat felajánlották a nagybirtokosnak, aki cserébe védelmet és anyagi ellenszolgáltatásokat nyújtott "embereinek". A feudális úr így hűbéreseivé tette az első lovagokat is, akik hűbérbirtokként megtarthatták földjüket, esetleg újabb birtokot is kaptak "uruktól", amit annak engedélyével utódaikra hagyományozhatták. Mindezért különféle szolgáltatásokkal tartoztak a hűbérúrnak: gazdasági feladatokat láttak el birtokán, udvarában különféle tisztségeket - lovászmester, asztalnok, pohárnok stb. - viseltek, ám mindenekelőtt katonáskodtak. Katonáskodni viszont csak az tudott, aki kellő gyakorlattal bírt a hadi mesterségben, másrészt fel tudta magát fegyverezni. A sodronyingből és nadrágból, sisakból, kerek vagy hosszúkás pajzsból, az egyenes kardból, lándzsából, buzogányból, csatabárdból álló fegyverzetet azonban csak az viselhette, aki meg tudta fizetni, vagy aki ezt megkapta a hűbérúrtól. Ha a lovakat is figyelembe vesszük, bizony tetemes summát kellett annak kifizetnie, aki mindezeket meg akarta vásárolni: a 9. században a teljes fegyverzet negyven tehén árába került, tehát egy egész falu árával volt egyenértékű.

Ilyen fegyverzet birtokában századokon át a nehézlovas vált Európa hadszíntereinek urává. Megszületett tehát a "lovag", akitől távol áll még mindama nemes eszmény, amellyel a későbbi századok költői, krónikusai és a romantika századának szépírói felruházták. Pusztán keményöklű, durva katona ő, nincs még osztálytudata, csupán annyit tud, hogy fegyvere lévén erősebb a jobbágynál, avagy a kalmárnál, s egyszerűbb kifosztani ezeket, mint dolgozni. Legtöbbre lovát és kardját becsüli, a szép nem tisztelete, mely finomabb lelkületű utódaikat áthatotta, teljesen hiányzik belőle. A lovagok többsége még csak nem is előkelő nemesi származású. Puszta létük nem is oldotta meg a problémákat. Az uralkodói hatalom változatlanul gyenge maradt, így a főurak zavartalanul vívták háborúikat, megzavarták a városok fejlődését, az ipar és a kereskedelem kibontakozását.


[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lovagság eszméi, kialakulása a középkori Európában

Női lovagok a középkorban és ma

Lovagok - legenda és valóság


THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu