Líra (hangszer)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Ókori értelemben
A líra az egyik legfontosabb és leginkább említésre méltó ókori pengetős hangszer, amelyet a görögök, az etruszkok és a rómaiak egyaránt ismertek.
A mítosz szerint a hangszer feltalálója Hermész volt, aki egy nagy teknősbéka páncéljából (khelus), antilopszarvból és állati irhából hozta létre. Az első „igazi” líravírtuóz Apollón volt.
Azt ma már mindenképpen megállapíthatjuk, hogy a görögök hozták létre, de hogy keletkezési helye Trákia, Lídia vagy Egyiptom, ezt nem tudjuk.
A hangszer felépítése a következő volt: Korpuszával azonos síkban álló két karját keresztléc kötötte össze, alul a korpuszon, felül a lécen plektrummal pengették.
A művészlíra a kithara volt, míg a lüra a műkedvelők hangszere volt.
A vonós változata, a crwth mind a mai napig népi hangszerként létezik, elsősorban Wales környéken használatos.
[szerkesztés] Újabb értelemben
A manapság Görögországban használatos líráknak semmi közük nincsen ókori névrokonukhoz.
Kétféle líra ismert és és hasznűlatban van: egy körte alakút (krétai líra) és egy elnyúltabb formájút (pontoszi líra). Megtalálható a szigeteken (Kréta, Dodekanisza), ill. Észak-Görögorszában (Makedónia, Trákia). Mindkettő vonós hangszer, és a gadulkához hasonlóan Közép-Ázsiából származnak.
)
Based on work by 