Lézer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A lézer egy olyan fényforrás, amely stimulált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására. Neve az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation kifejezés rövidítése, a laser magyarosításából származik. Az első lézert az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban.

[szerkesztés] A lézerfény tulajdonságai

• A létrejött fény időben és térben koherens, a lézer által kibocsátott hullámok fázisa a sugár minden keresztmetszeténél azonos.
• A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb. A lézerfény nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel. Ezzel nagy energiasűrűség érhető el szűk sugárban, a sugár által megtett távolságtól függetlenül.
• A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény teljesítménysűrűsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet.
• A lézer által kibocsátott hullámok mágneses mezejének iránya állandó.
• A lézerek fénye egyszínű. A lézersugár egy olyan elektromágneses hullám, amely közel egyetlen hullámhosszú összetevőből áll.

[szerkesztés] Lézeres kommunikáció: hálózati adatátvitel

Szín	Hullámhossz intervallum	Frekvencia intervallum
piros	~ 625–740 nm	~ 480–405 THz
narancssárga	~ 590–625 nm	~ 510–480 THz
sárga	~ 565–590 nm	~ 530–510 THz
zöld	~ 500–565 nm	~ 600–530 THz
cián	~ 485–500 nm	~ 620–600 THz
kék	~ 440–485 nm	~ 680–620 THz
lila	~ 380–440 nm	~ 790–680 THz

A lézeres átvitelt alkalmazó adó- vevő párokat pont-pont közötti adatátvitelre használhatjuk. E kommunikáció napjainkban teljesen digitális, a lézerfény irányított energiakoncentrációja nagyobb távolság (akár 5 km) áthidalását teszi lehetővé.

Az illetéktelen lehallgatás, illetve külső zavarás ellen viszonylag védett. Az időjárási viszonyok azonban befolyásolják fény terjedését, így az eső, a köd, a légköri szennyeződések sajnos zavarként jelentkeznek. A lézeres adatátvitel felhasználható lokális hálózatok, telefonközpontok összekötésére, valamint internetszolgáltatók adatátviteli gerincének kiépítéséhez és videórendszereket összefogó kommunikációs hálózat központi gerincének telepítéséhez. A megvalósított adatátviteli sebesség jelenleg 1 és 10 Gbps között a leggyakoribb. A technológia folyamatos fejlődést mutat, így a maximálisan elérhető adatátviteli sebesség az elöbbieket valoszínüleg már meghaladja. Magyarország rendkívül fejlett hagyományokkal rendelkezik lézerfejlesztés terén, a magyar lézeres szakembereket világszerte elismerik.

LaserNetworks története

A szabadtéri optikai átvitel muszaki kiforrottságát gyakran lebecsülik amiatt a téves felfogás miatt, hogy milyen régóta állnak fejlesztés alatt ezek a rendszerek. A szabadtéri optikai átvitelt vagy optikai vezeték nélküli kommunikációs rendszert eloször Alexander Graham Bell mutatta be a tizenkilencedik század végén (elobb mutatta be, mint a telefont!). Bell szabadtéri optikai kísérletei arra irányultak, hogy az emberi hangot telefonjelekké alakította, és a vevok között a szabad téren át egy fénysugár mentén továbbította mintegy 600 láb távolságra. Bell a kísérleti eszközt "fotofonnak" nevezte, és ezt az optikai technológiát – és nem a telefont – tartotta elsodleges találmányának, mivel így az átvitelhez nem volt szükség vezetékekre.

Habár Bell fotofonja soha nem vált a mindennapi élet valóságává, demonstrálta az optikai kommunikáció alapelvét. A mai szabadtéri optikai átviteli vagy szabadtéri optikai kommunikációs rendszerek muszaki megoldásait lényegében az elmúlt 40 év során alakították ki, foként védelmi alkalmazásokra. Azáltal, hogy a szabadtéri optikai átvitel fo muszaki kihívásait megoldották, a légvédelmi illetve védelmi tevékenység olyan eros alapot jelent, amelyre a mai üzleti lézeres rendszereket alapozni lehet.

S most nézzük meg hol tart a lézer történeti fejlodésében.

New York Times egyik cikkében arról tudósított, hogy a világon az elmúlt két évben több mint 100 millió mérföld hosszúságú száloptikai kábelt fektettek le, mivel a szolgáltatók reagáltak az internet-jelenségre és a végfelhasználók kielégíthetetlen sávszélesség-éhségére.

Az optikai kábelek lefektetésébe beruházott hatalmas összegek ellenére ennek legnagyobb része kihasználatlan, az irodai, kereskedelmi és ipari épületek 80-90 százaléka egyszeruen képtelen kielégíto sebességgel és biztonságban kapcsolódni a száloptikai gerinchálózathoz, mivel jellemzoen az alternatív kapcsolatként felmerülo Wifi megoldások sorra kudarcot vallanak. Jelenleg a lézer optikai átviteli rendszerek jelentik az egyik legígéretesebb megoldást a feljövoben lévo szélessávú kapcsolatok igényeinek kielégítésére, és a kereskedelmi és ipari épületek gerinchálózatra való illesztésén kialakult szuk keresztmetszetre. A lézer-optika átviteli rendszerek számos kedvezo jellemzovel bírnak, a legfontosabb ezek közül az alacsony beruházási és muködési költség, a gyors telepítés, és az optikai technológiának köszönhetoen a száloptikai kábelekre jellemzo több gigabites sávszélesség.

(Forrás: www.lasernetworks.hu )