Kuncz Aladár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24) erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Kolozsváron érettségizett a piarista gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen végzett magyar-latin-görög szakot. 1909-1914 között a Nyugat munkatársa volt. Az I. világháború kitörésekor Franciaországban nyaralt, amikor internálták. Öt évet töltött Noirmoutier, majd Ile d'Yeu táboraiban; legjelentősebb művében, a Fekete kolostor-ban ennek az öt évnek a történetét írta meg. Szabadulása után Budapesten volt tanár, majd az Új Magyar Szemle és az Aurora című folyóiratok szerkesztője. 1923-ban visszatelepedett Kolozsvárra, és az Ellenzék irodalmi mellékletét, illetve az Erdélyi Helikont szerkesztette.
[szerkesztés] Művei
- Thököly a francia irodalomban (tanulmány), 1913
- Vajda János [1] (tanulmány), 1922
- Petőfi zsenije [2] (tanulmány), 1923
- Fekete kolostor, Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1931
- Felleg a város felett, Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1931
[szerkesztés] Műfordításai
- Tristan Bernard: Államtitok
- Pierre Benoit: Királyasszony szeretője
- Arthur comte de Gobineau: A renaissance
- Guy de Maupassant: Parent úr
- Guy de Maupassant: A számadás órája