Kulin György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kulin György (Nagyszalonta, Erdély, 1905. január 28. - Budapest, 1989. április 22.) csillagász

A magyar amatőrcsillagász mozgalom fejlesztésében fontos szerepet játszott. Ő alapította a Magyar Csillagászati Egyesületet 1946-ban, majd a II. világháború után, amikor az előbbit erőszakosan megszüntették, a TIT Csillagászat Baráti Körét. Alapítója és igazgatója volt a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálónak 1947-1949-ig, majd 1954-1975-ig.

Sok kisbolygót fedezett fel, és soknak a pályáját is kiszámította.

Sok ezer távcsőtükröt csiszolt, valószínűleg ebben világrekorder lenne, és minőségre is az akkori módszerekhez képest jó tükröket készített. Másokat is tanított a távcsőtükör-csiszolásra. Lehető legtöbb embernek próbálta megadni a Galilei-élményt, hogy távcsővel láthassa az égboltot. Próbált olcsón optikákat szerezni, hogy házilag is sok ember készíthessen távcsövet.

A Távcső Világa című könyvén több nemzedék nevelődött. Szakkönyveken kívül sci-fi regényeket is írt, Q. Lyn G. és Q.G. Lyn álneveken.

Szülőházát ma emléktábla jelöli, nevét az 1940-ben általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó viseli.

Tartalomjegyzék

1 Művei
- 1.1 Sci-fi
2 Hivatkozások
- 2.1 Idézet
- 2.2 Külső link

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Sci-fi

Q. Lyn G. – F.A. Bian: Üzen a nyolcadik bolygó (Bp., 1966)
Q. Lyn G. – F.A. Bian: Az ellentmondások bolygója (Bp. 1969)
Q.G. & F. Lyn – A.F. Bian: Aster (Bp., 1971)

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Idézet

Kulin nyurga, diákos, lobogóhajú, kavallière-nyakkendős férfiú, költő és bohém, mint általában a csillagászok, éjjeli pincérek, utcai kurvák, s más művészei a csillagos napszaknak. Izig-vérig spiritualista, nem is lehet más, lévén korszerű matematikus és asztrofizikus.

Kodolányi János levele Várkonyi Nándorhoz, 1949 április 21.