Korund

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Korund

A korund az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj.

Tartalomjegyzék

1 Kémiai és fizikai tulajdonságai
2 Megjelenési formái, genetikája
3 Változatai és felhasználása
4 Mesterséges előállítása
5 Rokon ásványfajok

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Al₂O₃
Szimmetriája: trigonális (ditrigonális szkalenoéderes)
Sűrűsége: 4 g/cm³
Keménysége: 9 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
Hasadása: rossz
Színe: a vegyileg tiszta korund színtelen és áttetsző, de leggyakrabban más fémoxidok (Cr, Fe, Ti) színezik (rubinvörös, zafírkék, rózsaszín, szürke, sárga)
Fénye: erős üvegfényű
Egyéb jellegzetes tulajdonságai: színezett kristályai többszínűek (pleokroósak), gyakran megfigyelhető rajtuk az aszterizmus (csillagalakú fényjelenség); savak nem oldják.

[szerkesztés] Megjelenési formái, genetikája

Rácsában (korundrács) az oxigénionok a hexagonális legtömöttebb illeszkedés szerint rendeződnek és 6-os kordinációval veszik körül az alumíniumot. Az oxigén atomok közötti hézagok kationnal 2/3 részben betöltöttek. Kristályán legtöbbször prizma, dipiramis és bázislapok fejlődnek ki, melyek legömbölyödve jellegzetes hordó alakot kölcsönöznek az ásványnak.

Elsődleges magmás kiválásként főként szienitben és ennek pegmatitjaiban fordul elő. Kiömlési magmás kőzetekben, az agyagos mellékkőzet beolvasztása során is kelethezhet. Kontakt és regionális metamorfózis során szienit határán, valamint mészkő, dolomit és agyagkőzetek kontaktusán (pl. a smirgelben - Naxos, Görögország). Elsősorban Al-tartalmú ásványokból (diaszporból, spinellből és muszkovitból) alakul át.

[szerkesztés] Változatai és felhasználása

nemeskorund - szinte kizárólag torlatokból kinyerhető (pl. Urál-hegység, Srí-Lanka), tiszta, szépen színezett és áttetsző változatok; ékköveket készítenek belőlük
- rubin - ibolyásvörös színű, krómmal szennyezett
- zafír - kék színű, vassal és titánnal szennyezett
közönséges korund - átlátszatlan vagy zavaros, többnyire tömeges-vaskos anyag; ipari csiszolóanyag
smirgel - vasérc jellegű kőzet, melynek elegyrészei: korund, magnetit, hematit, spinell és kvarc; kevésbé jó minőségű ipari csiszolóanyag

[szerkesztés] Mesterséges előállítása

Napjainkban már nagyobb mennyiséget állítanak elő belőle, mint amennyit a természetes lelőhelyek szolgáltatnak. Elektromos kemencében bauxitból, 3000 °C-on szintetizálható. A forgalomban lévő ékköveket, valamint a műszerek/órák tengelycsapágyául szolgáló korundot is mesterséges úton, ún. Verneuil-kemencében állítják elő.