Kockás sikló
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kockás sikló | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Natrix tessellata Laurenti, 1768 |
|||||||||||||||||||
|
A kockás sikló (Natrix tessellata) egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él, és tápláléka nagy részét is innen szerzi.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
A faj Európában az Appennini-félszigeten, a Balkánon és a Kárpát-medence területén elterjedt, illetve a Fekete-tenger partvidékén, a Kaszpi-tenger környékén egészen Közép-Ázsiáig találkozhatunk vele a melegvízű állóvizekben, melyek szélén kellő mennyiségű rejtekhelyet (nádas, bokrok) talál. Magyarországon gyakran látható kedvelt strandolóhelyeken (Balaton, Velencei-tó stb.).
[szerkesztés] Megjelenés
Közepes termetű, átlagosan 75-100 centiméteres hosszúságúra megnövő kígyófaj, a nőstények nagyobbak a hímeknél. Alapszíne – a teljesen fekete melanisztikus példányokat kivéve – olajzöldes szürke, amelyet hátán sötétbarna vagy fekete négyzetek tarkítanak, mint azt neve is mutatja. A hasi rész szürkés vagy sárgásbarna sötét mintázattal. A felső és alsó ajakpajzsok sárga színűek, a nagy szemek hosszúkás fejen foglalnak helyet.
[szerkesztés] Életmód
A változó testhőmérsékletű kockás siklók ősszel száraz, meleg helyre vonulnak telelni, ahonnan április közepén bújnak elő. A meleg időszakban szinte sosem hagyják el a vizet, amelyben és amelyen egyaránt kiválóan úsznak. Órákig képes levegővétel nélkül mozdulatlanul várakozni víz alatti rejtekhelyén, hogy aztán lecsapjon áldozatára. Zsákmányát elsősorban halak (főleg szélhajtó küszök), kisebb mértékben békák, ebihalak és gőték képezik. A kisebbeket helyben, a víz alatt fogyasztja el, a nagyobbakat kiviszi a szárazra. Vész esetén kloákájából kellemetlen szagú mirigyváladékot lövell, vagy döglöttnek tetteti magát.
[szerkesztés] Szaporodás
A párzásra nem sokkal a tavaszi aktivizálódást követően sor kerül. Az anyaállat július-augusztus fordulóján 8-25 tojást ás a nedves földbe, amelyekből a felnőttektől csak méretükben eltérő kicsinyek augusztus végén kelnek ki.
[szerkesztés] Védettség
Az emberek oktalan félelmükben gyakran végeznek vele, illetve a vizek szennyezése és a vizes élőhelyek pusztulása negatívan befolyásolja a faj állományát. Természetes ellenségei elsősorban a gázlómadarak, illetve fiatalabb korában a különféle ízeltlábúak és békák is.
Az egyik legnagyobb populáció Histria romjai közelében, a romániai Dobrudzsa vidékén él, ám ez újabban paraziták támadták meg (Eustrongylides). 2005 óta román, svéd és cseh kutatók ezt a partvidéki állományt vizsgálják a Tessellata projekt keretében.
Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a kockás sikló is védett, eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.