Klonazepam
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
5-(2-chlorophenyl)-1,3-dihydro- 7-nitro-2H-1,4-benzodiazepine-2-one |
|
CAS szám 1622-61-3 |
ATC kód N03AE01 |
INN | Clonazepam |
Kémiai képlet | C15H10ClN3O3 |
Moláris tömeg | 315.715 |
A klonazepam (clonazepam, C15H10ClN3O3) egy benzodiazepin származék, ami szorongásoldó, nyugtató-altató, izomlazító és antiepileptikus hatással rendelkezik (elsősorban utóbbi minőségében használatos).
E készítményt kedvező anxiolitikus hatása miatt kiterjedten alkalmazzák a szorongásos és kóros izgalmi állapotok kezelésében is, mérsékelt eredményt Tourette-szindróma esetében is elértek vele. Tabletta és intravénás injekció formában is használatos (az injekció kizárólag epilepszia esetén).
Hatását is a benzodiazepinekhez hasonló módon, posztszinaptikus GABA-gátlással fejti ki, de állatkísérletek szerint a klonazepam a preszinaptikus idegvégződésekben fokozza a szerotonin szintézisét.
Állatkísérletekben és emberi (humán) EEG vizsgálatokban a klonazepam gyorsan csökkenti a különböző típusú paroxismalis aktivitásokat, pl. a tüske- és hullámkisüléseket absence görcsök (petit mal) esetén, a temporális lebenyben és egyéb helyeken jelentkező lassú tüskés hullámokat, a generalizált tüskés hullámokat, valamint az irreguláris tüskéket és hullámokat. Az általános EEG eltéréseket jobban gátolja mint a focalis eltéréseket. Mindezek alapján a klonazepam hatása előnyös generalizált és focalis epilepsziában.
[szerkesztés] Készítmények
- Rivotril (Roche)