Khuzdul nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A khuzdul J. R. R. Tolkien műveiben szereplő, törpök által beszélt mesterséges nyelv.

A khuzdul az alaptörténet szerint is mesterséges nyelv, mivel a vala Aulë alkotta kifejezetten a törpöknek, a teremtményeinek, és ő is tanította meg nekik a nyelvet, mielőtt Ilúvatar parancsára álomba nem helyezte őket az Elsőszülöttek eljöveteléig.

A törpök nyelvét más népbe való nemigen tanulta meg. Tolkien említi, hogy a legendák szerint Valinorban Aulë talán megtanította a Fëanornak. A tündék egyáltalán nem érdeklődtek utána, még a nyelvészeik sem, mivel rosszhangzásúnak és csúfnak tartották. Maguk a törpök is titkolták a nyelvüket, és csak kevés esetet ismerünk, amikor hajlandóak voltak másokat khuzdulra tanítani. Ezek az alábbiak:

• Az Első Korban Beleriandban a Hador Házába való emberekkel az ott lakó törpök szoros kapcsolatot alakítottak ki. A feljegyzések szerint azonban az embereknek azonban nehéz volt a khuzdul elsajátítása, inkább csak egyes szavakat vettek át, és építettek be a nyelvükbe. Ennek ellenére az adûninak, a númenoriak Hador-háztól származó nyelvének számos strukturális jellegzetessége a khuzdul hatását mutatja, ami mélyebb nyelvismeret mellett bizonyít.
• Az Első Korban csak a tünde Curufin került olyan szívélyes kapcsolatba a törpökkel, hogy elsajátíthassa a nyelvüket. Így Curufinon keresztül legalább egy törp jövevényszó bekerült a sindarinba: a törp kheled ‘üveg’ szó a szürketündében, mint heledh jelenik meg (vö. khelek- tő a Szilmarillok angol kiadásának függelékében). A törpök khuzdul nyelvű önelnevezése, a Khazâd ‘törpök’ a quenyába Casar ‘törp’ alakban került át, a sindarinba pedig mint Hadhod. Úgy tűnik, a törpök is kölcsönöztek a sindarinból: a kibil ‘ezüst’ szónak a szürketünde celeb szóra kell visszamennie.
• A Másodkorban a gondolini Pengolodhról mondták, hogy egy ideig a cassorondói (khazad-dûmi) törpök között élt, és tudományos (nyelvészeti) céllal megtanult egy keveset a törpök aglâbjából (beszélt nyelvéből) és iglishmêkjéből (gesztusnyelvéből).

Amit viszont törpök valóban titkoltak, az a nevük volt. A külvilággal való kommunikációra külső neveket használtak, melyek nagy része más népek, így az emberek nyelvéből származott. Ezeket a külső neveket még khuzdul szövegben is használták, ha az a veszély fenyegetett, hogy azt a törpökön kívül mások is elvolvassák. Ilyen pl. Balin sírjának felirata Móriában, ahol az ő és apja, Fundin emberek által adott neve szerepel. Az alábbi esetekről tudunk, amikor törpök khuzdul nyelvű neve nyilvános lett:

• A Szilmarillok 20. fejezete említi Belegost törp urának, Azaghâlnak a nevét. Bizonyos megfontolások arra indítanak, hogy ez sem lehetett valódi belső név, hanem inkább titulus vagy „becenév” volt. A név feltételezett jelentése ugyanis ‘harcos’, így összefüggene a númenori azgarâ- ‘hadba száll, hadat visel’ igével.
• A Befejezetlen Mesékből ismert a nogrodi Telchar mesterének, a Gamil Ziraknak, a törp-kovácsnak a neve is. Meglehet ez is „becenév”.
• A pici-törpök viszont egyaltalán nem titkolák a neveiket. A Szilmarillok 21. fejezete szerint Mîm, a pici-törp nemcsak a saját nevét árulja el készségesen Túrinnak, hanem a fiaiét, Khîmét és Ibunét is. Talán ez a tulajdonság is hozzájárult ahhoz, amiért a rendes törpök ki nem állhatták a pici-törpöket.

A személyneveikkel ellentétben a törpök viszont nem titkolták a helyneveiket. A Gyűrűk Ura II. könyvének 5. fejezetében Gimli önként megemlíti Mória törp elnevezését: Khazad-dûm ‘Mória, Törptárna; tkp. törpök csanokai’, valamint felsorolja a Mória feletti hegyek nevét is: Barazinbar ‘Vörös-fok; tkp. vörös szarv’, Zirakzigil ‘Ezüstfok’, Bundushathûr ‘Felhősfő; tkp. felhők feje v. felhőkben [lévő] fő’. Sőt, Gimli engesztelő baráti megnyilvánulásnak vette, amikor Galadriel Lórienbe való megérkezésekor khuzdul nyelven említette a Kheled-zâram ‘Tükör-tó; tkp. üvegtó’, Kibil-nâla ‘Ezüst-ér’ és Khazad-dûm ‘Mória’ helyneveket. Ugyanígy az Első Korban Mîm, a pici-törp úgy beszél lakóhelyének, Amon Rûdhnak a tünde nevéről, mint aki bosszankodik azon, hogy „a tündék minden nevet átneveztek”. Úgy tűnik tehát, hogy a törpök igényelték, hogy más népek a lakóhelyeiket törp nevükön említsék.

N.B. Egyes magyar források néhány törp nevet az angol kiadásokhoz képest eltérő alakban említenek, így Khaled-Zâram Kheled-Zâram helyett, Tharkun Tharkûn helyett. Ilyenkor minden esetben az angol forrásokban található változatot vettük figyelembe.

Tartalomjegyzék 1 Hangtan 1.1 A betűk 1.2 A hangok 1.3 Megjegyzések 1.4 Hangsúly 2 Nyelvszerkezet 3 Nyelvtani elemzés 3.1 Főnevek 3.1.1 Egyes szám 3.1.2 Többes szám 3.1.3 Birtokos szerkezet 3.2 Melléknevek 3.3 Igék 3.4 Névmások 3.5 Elöljárószak 3.6 Szóalkotás 3.6.1 Szóösszetétel 3.6.2 Szóképzés 3.7 Mondattan 4 Szójegyzék 5 Források, felhasznált irodalom

[szerkesztés] Hangtan

[szerkesztés] A betűk

A khuzdul átírására az alábbi latin betűk használatosak, amelyek egyben megfelelnek az egyes hangoknak [fonémáknak] (a nyelv eredeti lejegyzésére használatos móriai és erebori certheket ‘rúnákat’ itt nem ismertetjük):

A, Â, B, D, E, Ê, F, G, Gh, H, I, Î, K, Kh, L, M, N, O, R, S, Sh, T, Th, U, Û, Y, Z.

[szerkesztés] A hangok

A fenti betűknek megfelelő hangértékek az alábbiak, amennyiben jelentősen eltérnek a magyartól ([]-k között az IPA/APhI, //-k között pedig az a X-SAMPA szerinti fonetikai átírás található):

• a [a] /a/: rövid magyar á (elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó)
• â [a:] /a:/: hosszú magyar á
• ê [e:] /e:/: hosszú magyar é
• gh [γ] /G/: holland g, a német ch zöngés változata (zöngés veláris réshang). Figyelem! Nem a kh zöngés párját jelöli!
• i: alapesetben nem térhet el jelentősen a magyar i-től; azonban nem tudható, hogy az aya ‘-(o/e/ö)n’ elöljárószó ai- rövidülésében is teljes szótagértékű [i] /i/-ként kell-e ejteni, vagy egy kettőshangzó félhangzós [i̯] /i ^/ eleméről van-e szó (ez utóbbi esetben magyaros megfelelője a j lehet)
• î [i:] /i:/: hosszú magyar í
• kh [k^h] /k h/: hehezett k, kb. mint a kh a magyar rakható szóban (hehezett zöngétlen veláris zárhang). Figyelem! Nem a gh zöngétlen párját jelöli!
• s [s] /s/: magyar sz
• sh [ʃ] /S/: magyar s
• th [t^h] /t h/: hehezett t, kb. mint a th a magyar látható szóban (hehezett zöngétlen alveoláris zárhang). Figyelem! A th digráf a khuzdulban másként olvasandó, mint a tünde- és embernyelvekben: ez utóbbiakban értéke [θ] /T/, mint a angol thin szóban (zöngétlen dentális réshang)
• û [u:] /u:/: hosszú magyar ú
• y [j] /j/: magyar j

[szerkesztés] Megjegyzések

• Bár a magánhangzórendszer szimmetriája igényelné, hogy legyen az rövid o hangnak is hosszú *ô [o:] /o/ (hosszú magyar ó) párja, de ezt a korpuszból nem sikerült kimutatni. Nem tudni, hogy ez amiatt van, mert ez a hang nem létezik a khuzdulban, vagy létezik, csak a kicsiny nyelvi anyagban nem jelenik meg.
• A Gyűrűk Ura E. függeléke II. Írás fejezetének A certhek c. pontja szerint van a khuzdulban egy „»tiszta« vagy glottális hang a magánhangzóval kezdődő szavak elején”. Ennek rúnája különbözik a h-étól, így nagy valószínűséggel a gégezárhangról (hamzáról) [ʔ] /?/ van szó, amely a sémi nyelvekben általános. Mivel a latin írásmódban ennek a hangnak nincs külön jele, és a magánhangzóval kezdődő szavak előtt sem jelenik meg semmilyen jel (vö. Azanulbizar), így valószínű, hogy a magánhangzóval kezdődő szavak elején automatikusan ejtődik, a szó belsejében pedig nem fordul elő (vagy esetleg csak magánhangzók között, pl. az ai-mênu kifejezés ai előtagjában, ha az két szótagos [aʔi] /a?i/ ejtésű).
• Szintén a fenti forrás állítja, hogy a khuzdulban gyakori az angol above szóban lévőkhöz hasonló magánhangzó, azaz a svá [ǝ] /@/. E hangnak a latin betűs adatokban nincs nyoma, így meglehet, hogy a héber ún. mozgó svájához hasonlóan mássalhangzó-torlódásokban jelenik meg automatikusan. Ilyen lehet pl. a Rukhs ‘ork’ szó [ruk^hǝs] /ruk h@s/ ejtéssel.

[szerkesztés] Hangsúly

A khuzdul nyelvű adatok nem jelzik a hangsúlyt, de néhány sajátosságból arra lehet következtetni, hogy a szefárdi héberhez hasonlóan a hangsúly erősségi, és az utolsó szótagra esik. Úgy tűnik az -u birtokosrag mindig hangsúlytalan, és a szótag helyének megállapítása szempontjából nem számít. Ez utóbbi esetén analógia a klasszikus arab, ahol a névszók esetmorfémája így viselkedik.

A fenti feltételezésre az erősségi hangsúly és a magánhangzók hossza közti univerzálészerű összefüggések indítanak. Megfigyelhető, hogy:

• A hosszú magánhangzót tartalmazó névszók túlnyomó többsége esetén a hosszú magánhangzó az utolsó szótagba esik. Kivételek: nâla, zâram; a mênu esetén a szóvégi -u feltételezhetően esetrag.
• Összetett szó első tagjaként az eredetileg hosszú magánhangzók megrövidülnek, amely az erősségi hangsúly elvesztésére utalhat. Példák: Khazâd ‘törpök’, de Khazad-dûm ‘törpök csanokai (Törptárna, Mória)’, ûl ‘patakok’, de Azanulbizar ‘Sötét patakok völgye (Fekete-patak völgye)’.
• A fenti rövidülés nem következik be a birtokeset -u ragja előtt uzbad Khazaddûmu ‘Mória ura’, ill. talán mênu ‘? benneteket’.

A nâla ‘ér, folyás, pálya, folyóágy’ hosszú magánhangzója is a hangsúlyhoz köthető, ha feltételezzük, hogy az arabhoz hasonlóan a hangsúly helye a szótag szerkezetétől függ. Így a hangsúly talán az utolsóról az utolsó előtti szótagra tolódhat, ha az utolsó szótag nyílt (és rövid magánhangzót tartalmaz). Ezzel az -u birtokos rag is a normál hangsúlyozási szabályok hatása alá eshetne.

[szerkesztés] Nyelvszerkezet

A khuzdul alapszerkezete a sémi nyelvekére emlékeztet, vagyis hasonlít az arabra és a héberre. A tövek, amelyekből a szavak származnak, nem önmagukban kiejthető hangsorok, hanem csupa mássalhangzóból állnak. A főnevek, igék, melléknevek stb. nemcsak toldalékok segítségével képződnek (ha egyáltalán van ilyen az adott nyelvben), hanem úgy, hogy meghatározott magánhangzókat illesztünk a mássalhangzók közé, ill. egyes mássalhangzókat megkettőzünk. A ragozás során is inkább a szóbelseji magánhangzók változnak, semmint ragok, ill. jelek adódnak a szóhoz: az egyes számú khuzdul Rukhs ‘ork’ szó többese Rakhâs ‘orkok’. A szó mássalhangzók alkotta „csontváza”, amit gyöknek nevezünk, változatlan maradt: RKhS. A ragozáskor (és a szabályos szóképzéskor) „gyökképletet” adunk meg, ahol a gyökmássalhangzókat számok jelölik, így a Rukhs egyes szám struktúráját 1u23, a Rakhâs többes számét pedig 1a2â3 szimbolizálja. Az ilyen meghatározott nyelvtani funkcióval bíró struktúrákat törzsnek nevezzük.

A khuzdulban a sémi nyelvekhez hasonlóan a gyökök rendszerint három mássalhangzóból állnak, ilyenek pl. BRZ ‘vörös’, BND ‘fej’, KBL ‘ezüst’, NRG ‘fekete’. Két mássalhangzós gyökre példa a ZN ‘sötét, homályos’. Ezekhez adódnak az adott törzsnek megfelelő magánhangzók (esetleg elő- vagy utóképzőkkel párosulva) a megadott jelentésekhez tartozó tényleges szavak képzésére: baraz ‘vörös’, bund ‘fej’, kibil ‘ezüst’, narag ‘fekete’, azan ‘sötét, homályos’. A KhZD gyök a törpökkel kapcsolatos, amint az az olyan szavakban megfigyelhető, mint a Khazâd ‘orkok’ (amelynek egyes száma a Rukhs sugallta 1u23 törzsnek megfelelően *Khuzd lehet), ill. Khuzdul ‘törp nyelv[en], törpül’ (amelynek analógiájára az ‘ork nyelv[en], orkul’ jelentéshez *Rukhsul szóalak tartozhat). Ugyanez a KhZD gyök található meg Nargothrond ősi khuzdul nevében, a Nulukkhizdînben, de ennek a helynévnek a pontos jelentése ismeretlen. (N.B. A Szilmarillok 2. fejezetében található hehezetlen Nulukkizdîn elírás, amint az a Középfölde Története sorozat 11. kötetéből – The War of the Jewels – kiderül). Úgy tűnik, a KhZD gyök alapjelentése a ‘hét (7)’ számnévhez kapcsolódik, vö. adûni hazid ‘hét (7)’. Ennek alapja Törpök Hét Atyjára és a törpök hét nemzetségére való utalás lehet.

[szerkesztés] Nyelvtani elemzés

Mint már említésre került, hogy a korpusz, a rendelkezésre álló törp nyelvi anyag, nagyon kicsiny: zömmel néhány tulajdonévből áll, mint a Khazad-dûm, Zirak-zigil, továbbá Balin sírfeliratából (Balin Fundinul uzbad Khazaddûmu ‘Fundin [fia] Balin, Mória ura’), és a Baruk Khazâd! Khazâd ai-mênu! ‘A törpök fejszéi! Rajtatok a törpök!’ csatakiáltásból.

[szerkesztés] Főnevek

A főnevek (névszók) a khuzdulban két számot különböztetnek meg: az egyes és a többes számot. Egyetlen főnévnek ismerjük mind az egyes, mind a többes számát: e.sz. Rukhs ‘ork’, tb.sz. Rakhâs ‘ork’. A többi főnév vagy csak egyes vagy csak többes számú alakban ismert. (A többes számról l. a Többes szám részt.) A sémiben gyakori kettes számnak nincs jele.

A nyelvtani esetek közül csak a birtokos esetnek van nyoma (erről l. a Birtokos szerkezet részt), a többi esetnek nem. Nem tudni, hogy ez azt jelenti, hogy nincs más főnévi eset, vagy csak a kis korpusz és mondatok hiánya okozza. A birtokos eset léte és a tárgyesetinek mondott mênu ‘? benneteket’ személyes névmás arra utal, hogy lehetnek esetek a khuzdulban. Analógia lehet a klasszikus arab, ahol három eset (alany-, tárgy- és birtokos) létezik, a többi viszonyt pedig elöljárószavakkal fejezi ki a nyelv. Az esetek léte ellen szól ugyanakkor, hogy elképzelhető, hogy a birtokos eset feltételezése csak a csekély nyelvi anyagból adódó félreértés, mivel vannak jelöletlen, vagy éppen elöljárószóval kifejezett birtokosok is. (Abból pedig, hogy a személyes névmásoknak van tárgyeseti alakjuk, nem feltétlenül következik az, hogy a főnévi paradigmában is lézeteznie kell ilyennek. Az sem biztos, hogy tárgyeset, vagy csak elöljárószó után álló kötött forma: az arabban az elöljárószavak birtokos esetet vonzanak, és ennek a kritériumnak éppen megfelel a mênu -u birtokosraggal megegyező végződése.)

A sémi nyelvekre jellemző a határozott névelő léte, ennek ellenére a khuzdulban ennek nincs jele.

[szerkesztés] Egyes szám

A sémi nyelvekben a főnevek lehetnek primitívek (azaz képzetlenek), vagy (többnyire) igékből képzettek. Ez utóbbiak meghatározott, a jelentésüknek megfelelő (pl. cselekvőnév, eszköznév) törzs szerint képződnek az igegyökökből. A korpuszban a főnevek többféle kontextusban állhatnak:

• önállóan,
• birtokos szerkezet tagjaként, ezen belül:
  • birtokként mint önálló szó,
  • birtokosként mint önálló szó,
  • birtokosként szóösszetételben,
  • birtokként szóösszetételben.

A birtokként álló előfordulásokkal a Birtokos szerkezet részben foglalkozunk, mert a sémi analógiák okán előfordulhat, hogy ilyen pozícióban más, az alapalakhoz képest megváltozott törzsben állnak a szavak. Azonban a szóösszetételben lévő birtokokat itt is figyelembe vesszük, mivel lehet, hogy a szóösszetételben a birtokos szerkezet jelöletlen.

Önálló főnevek törzsei:

• 1u23: Példák: bund ‘fej’, Rukhs ‘ork’; ez lehet a legáltalánosabb, legnépesebb törzs, ha ide tudjuk csatolni a birtokos raggal ellátottnak sejtett gundu szót, a Khuzdul képzett melléknév alapját, ill. a Khazâd, baruk, tarâg többes számú alakok feltételezett egyes számát
• 1i2a3: Példák: zirak² ‘(tű)fok, szeg’ (vö. összetételben bizar)
• 1a2ol: Példák: gathol ‘erőd’
• 1e2e3: Példák: kheled ‘üveg’
• 1a2a3: Példák: Mahal ‘Aulë’ személynév (talán ‘teremtő’ jelentésű cselekvő igenév?)
• 1i2i3: Példák: [zigil¹] ‘(tű)fok, szeg’ valószínűleg téves adat, Tolkien utóbb zigil² ‘ezüst’-re javította, így ez a törzs melléknévi lehet
• 1â2a3: Példák: zâram ‘tó’
• i12a3: Példák: inbar (<*imbar) ‘szarv’
• a12â3: Példák: aglâb ‘(beszélt) nyelv’
• a1a2â3: Példák: Azaghâl személynév (valószínűleg ZGhL igei gyökből képezve)
• 1a23ûn: Példák: Nargûn ‘Mordor, tkp. fekete [föld]’ (a NRG ‘fekete’ gyökből képzett helynév), Tharkûn ‘Gandalf, tkp. botos [ember]’ személynév; tulajdonságra, ellátottságra utaló képzőnek tűnik
• 1â2a: Példák: nâla ‘ér, folyás, pálya, folyóágy’
• 1î2: Példák: Mîm, Khîm személynevek
• i1u2: Példák: Ibun személynév
• 1â2: Példák: nâd ‘ér, folyás, pálya, folyóágy’ (le lett cserélve a nâla szóalakkal)

Szóösszetételben birtokosként törzsek:

• 1u23u: Példa: gundu ‘barlang, üreg’ a Felakgundu névben; a szóvégi -u valószínűleg birtokos rag, így a törzs csak 1u23 (vö. Rukhs). Ezt támogatja a név véghangzó nélküli Felagund formája, valamint az a lehetőség, hogy ez a szó rejtezik az ismeretlen jelentésű Gundabad helynévben (a gund(u) a gunud ‘ás (üreget)’ igéből képzett eredménynévnek vagy befejezett igenévnek tűnik, de lehet a származás iránya fordított is)

Szóösszetételben birtokként szereplő törzsek:

• 1i2a3: Példák: bizar ‘völgy’ (vö. önálló zirak²)
• 1e2ak: Példák: felak² ‘széles fejű kőfejtő véső, „csákány”; véső (személy), vájár’ (a felek igéből képzett eszköznév, ill. foglalkozásnév)
• u12a3: Példák: uzbad ‘úr’

Egyéb egyes számú főnévi törzsek is lehetnek az alábbi (részben) etimologizálhatatlan összetett, képzett szavakban (a . jel a lehetséges összetételi, ill. morfematikus határt jelöli):

• Buzun.dush (ill. kevésbé valószínűen Buz.undush) ‘Morthond, Feketegyökér’: nem a NRG ‘fekete’ gyököt tartalmazza
• iglish.mêk ‘gesztusnyelv’: a GL gyökkezdet megegyezhet az aglâb ‘(beszélt) nyelv’ szó gyökkezdetével; amennyiben az *iglish tag melléknévi jellegű struktúrájából indulunk ki (1i2i3 törzs, vö. kibil, sigin, zigil²), úgy talán ‘beszélő, beszédre való’ jelentést tulajdoníthatunk neki, a *mêk tag értelme pedig ‘kéz, kezek; gesztus, gesztusok’ lehetne
• Gabil.ân ‘Sirion’: a gabil előtag ‘nagy’ jelentésű melléknév, az *ân talán ‘folyó’, ‘víz, vizek’ stb. értelmű lehet (minthogy a Sirion tündéül ‘folyó’ jelentésű)
• Gund.abad hegynév: a *gund előtag lehet, hogy megegyezik a gund(u) ‘barlang, üreg’ szóval, az *abad tag melléknévi törzshöz tartozónak tűnik (a1a2 törzs, vö. azan ‘sötét, homályos’)
• Nuluk.khizdîn ‘Nargothrond’, a *Khizdîn tag összefügghet a törpök önelnevezését rejtő KhZD gyökkel: az 1i23în törzs struktúrája hasonlít a tulajdonságra, ellátottságra utalni látszó 1a23ûn gyökre; így lehet, hogy a pici-törpök elnevezését takarja, vagy ‘törpök által (lakott, épített) [hely]’ jelentésű, esetleg a Narog folyó helyi törp nevét rejti. Egyes források a *nuluk szót ‘folyó menti lakhely’ jelentésben a feltételezett *nul ‘patak’ szóban (< ? Azan.nul.bizar), ill. a nâla ‘ér stb.’ szóban lévő NL gyökhöz kötik
• Sharb.hund ‘Amon Rûdh’, ha elfogadjuk az azonos ‘kopasz hegy/domb’ jelentést, akkor valószínűleg *sharb ‘kopasz’, *hund ‘hegy, domb’, (azért így és nem fordítva, mivel az utóbbi 1u23 törzse főnévre utal)
• Tumun.zahar: ‘Nogrod (< Novrod)’, ha elfogadjuk az azonos ‘üreges lakhely’, nevet, akkor talán *tumun ‘üreg(es)’, *zahar ‘lakhely’ összetételű birtokos szerkezettel van dolgunk, minthogy a *tumun-t a quenya tumba ~ tumbo ‘mély völgy’ szóval rokonítják; ugyanakkor a fordítottja is elképzelhető: *tumun ‘lakhely’, *zahar ‘üreges’, mivel utóbbi 1a2a3 törzse inkább melléknévi jellegű

[szerkesztés] Többes szám

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Birtokos szerkezet

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Melléknevek

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Igék

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Névmások

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Elöljárószak

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Szóalkotás

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Szóösszetétel

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Szóképzés

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Mondattan

[kidolgozás alatt]

[szerkesztés] Szójegyzék

[kidolgozás alatt, nem teljes]

• *abad jelentés nélkül < Gundabad; alakilag mellélnévnek tűnik (a1a2 törzs, vö. azan)
• aglâb ‘(beszélt) nyelv’
• Azaghâl személynév (valószínűleg ZGhL igei gyökből képezve)
• *ân jelentés nélkül, talán ‘? folyó’, ‘? víz, vizek’ stb. < Gabilân ‘Sirion’
• bizar ‘völgy’ < Azanulbizar ‘Fekete-patak völgye, tkp. sötét patakok völgye’
• bund ‘fej’ < Bund-u-shathûr ‘Felhősfő; tkp. felhők feje v. felhőkben [lévő] fő’
• Buzundush ‘Morthond, Feketegyökér’; nem a NRG ‘fekete’ gyököt tartalmazza
• felak² ‘széles fejű kőfejtő véső, „csákány”; véső, vájó (személy), vájár’; a felek ige származéka (eszköznév, ill. foglalkozásnév?)
• Gabilân ‘Sirion’: összetételnek tűnik gabil ‘nagy’, az *ân talán ‘folyó’, ‘víz, vizek’ stb. értelmű lehet (minthogy a Sirion tündéül ‘folyó’ jelentésű)
• gathol ‘erőd’ < Gabilgathol ‘Belegost, tkp. nagy erőd’
• gund ‘barlang, üreg’; feltételezette a gundu alanyeseti alakja, továbbá talán < Gundabad helynév
• Gundabad hegynév, összetételnek tűnik: gund ‘barlang, üreg’ + *abad ismeretlen jelentésű szó, talán melléknév (a1a2 törzs, vö. azan)
• gundu ‘barlang, üreg’; feltételezetten a gund birtokragos alakja < Felakgundu ‘barlangvájó’: Finrod mellékneve (Felaggundu, és Felagund alakban is); vagy a gunud ige származéka (eredménynév, befejezett igenév?), vagy annak az alapja
• gunud ‘ás (üreget)’
• *hund ‘? hegy, domb’ < Sharbhund ‘Amon Rûdh’ hegynév
• Ibun személynév
• *iglish jelentés nélkül < iglishmêk ‘gesztusnyelv’; talán ‘beszélő, beszédre való’ jelentés tarsítható hozzá (vö. iglishmêk címszó)
• iglishmêk ‘gesztusnyelv’; a GL gyökkezdet megegyezhet az aglâb ‘(beszélt) nyelv’ szó gyökkezdetével; amennyiben az iglish tag melléknévi jellegű struktúrájából indulunk ki (1i2i3 törzs, vö. kibil, sigin, zigil²), úgy talán ‘beszélő, beszédre való’ jelentést tulajdoníthatunk neki, a mêk tag értelme pedig ‘kéz, kezek; gesztus(ok); test’ lehetne
• inbar (<*imbar) ‘szarv’ < Barazinbar ‘Vörös-fok; tkp. vörös szarv’
• kheled ‘üveg’ < Kheled-zâram ‘Tükör-tó; tkp. üvegtó’
• *Khizdîn < Nulukkhizdîn ‘Nargothrond’; összefügghet a törpök önelnevezését rejtő KhZD gyökkel: az 1i23în törzs struktúrája hasonlít a tulajdonságra, ellátottságra utalni látszó 1a23ûn gyökre (vö. Nargûn, Tharûn); így lehet, hogy a pici-törpök elnevezését takarja, vagy ‘törpök által (lakott, épített) [hely]’ jelentésű, esetleg a Narog folyó helyi törp nevét rejti
• Khîm személynév
• Mahal ‘Aulë’
• *mêk jelentés nélkül < iglishmêk ‘gesztusnyelv’; talán ‘kéz, kezek; gesztus(ok); test’ jelentés tarsítható hozzá (vö. iglishmêk címszó)
• Mîm személynév
• Nargûn ‘Mordor, tkp. fekete [föld]’ (a NRG ‘fekete’ gyökből képzett helynév)
• [nâd] ‘ér, folyás, pálya, folyóágy’ < [Zigilnâd], a Kibil-nâla ‘Ezüst-ér’ korai neve, Tolkien később nem használta
• nâla ‘ér, folyás, pálya, folyóágy’ < Kibil-nâla ‘Ezüst-ér’
• *nul ‘? patak, folyó’ ? < az Azanulbizar helynév egyesek által feltételezett Azan-nul-bizar tagolásából. A NL gyökre utal az nâla ‘ér, folyás, pálya, folyóágy’ szó is (ill. a továbbképzett *nuluk)
• *nuluk < Nulukkhizdîn ‘Nargothrond’; Egyes források a *nuluk szót ‘folyó menti lakhely’ jelentésben a feltételezett *nul ‘? patak, folyó’ szóban (< ? Azan.nul.bizar), ill. a nâla ‘ér stb.’ szóban lévő NL gyökhöz kötik
• Nulukkhizdîn ‘Nargothrond’, összetételnek tűnik: *nuluk + *Khizdîn (utóbbiak feltételezett jelentését l. a megfelelő címszónál)
• Rukhs ‘ork’
• *sharb ‘? kopasz’ < Sharbhund ‘Amon Rûdh’ hegynév
• Sharbhund ‘Amon Rûdh’ hegynév; összetételnek tűnik, ha a törp név jelentése ugyanúgy ‘kopasz hegy/domb’, mint a tündéé, akkor valószínűleg *sharb ‘kopasz’, *hund ‘hegy, domb’, (azért így és nem fordítva, mivel az utóbbi 1u23 törzse főnévre utal, vö. Rukhs, bund)
• Tharkûn ‘Gandalf, tkp. botos [ember]’ személynév
• *tumun < Tumunzahar ‘Nogrod’ helynév; feltételezett jelentése ‘üreg(es)’, ha a quenya tumba ~ tumbo ‘mély völgy’ szóval kapcsoljuk össze; vagy ‘lakhely’, ha abból indulunk ki, hogy a Tumunzahar név *zahar tagjának nelléknévi jellegű struktúrája van
• Tumunzahar ‘Nogrod (< Novrod)’ helynév; összetételnek tűnik, ha a törp név jelentése ugyanúgy ‘üreges lakhely’, mint a tündéé, akkor valószínűleg *tumun és *zahar tagokból álló összetétel, ahol az elemek jelentése ‘üreg(es)’, ill. ‘lakhely’
• uzbad ‘úr’
• *zahar < Tumunzahar ‘Nogrod’ helynév; feltételezett jelentése ‘lakhely’, ha abból indulunk ki, hogy a Tumunzahar név *tumun tagja a quenya tumba ~ tumbo ‘mély völgy’ szóval függ össze; vagy ‘üreges’, ha abból indulunk ki, hogy a 1a2a3 törzshöz tartozó nelléknévi jellegű struktúrája van (vö. baraz ‘vörös’)
• zâram ‘tó’ < Kheled-zâram ‘Tükör-tó; tkp. üvegtó’
• [zigil¹] ‘(tű)fok, szeg’ < Zirakzigil ‘Ezüstfok’; Tolkien később megfordította a helynév tagjainak értelmét, így zigil² használandó helyette
• zirak² ‘(tű)fok, szeg’ < Zirakzigil ‘Ezüstfok’, Gamil Zirak személynév

[szerkesztés] Források, felhasznált irodalom

• Khuzdul - The secret tongue of the Dwarves
• Lexique complet Khuzdul
• Nogrod - Language
• J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura I-III. Gondolat, Bp. 1981. ISBN 963-280-962-9
• J. R. R. Tolkien: Szilmarilok. Árkádia, Bp. 1991. ISBN 963-307-183-6
• J. R. R. Tolkien: A Gyűrű keresése (Befejezetlen regék Középföldéről és Númenorból) I-II. (szerk. Ch. Tolkien) Szukits, Szeged. 1995. ISBN 963-8199-99-7
• J. R. R. Tolkien: Az elveszett mesék könyve I. [Középfölde története (sorozat) 1-2.] (szerk. Ch. Tolkien). Holló és Társa, Kaposvár. 1996. ISBN 963-8380-43-8
• R. Foster: Tolkien enciklopédia A-tól Z-ig. Szukits, Bp. 2002. ISBN 963-9393-91-6