Kücsük-kajnardzsi béke
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kücsük-kajnardzsi béke az 1768–1774 közti orosz–török háborút lezáró békekötés, amit 1774. július 21-én Kücsük-Kajnardzsiban (ma Kajnardzsa [Кайнарджа], Bulgária) kötött a két fél.
A béke értelmében az Oszmán Birodalom kénytelen volt elismerni az addig fennhatósága alatt tartott Krími Kánság függetlenségét, valamint Oroszország védnökségét Moldova és Havasalföld felett. Az oroszok kijáratot kaptak a Fekete-tengerre, hozzájuk került a Kercs-félsziget, valamint a Dnyeper és Déli-Bug folyók közti terület.
A béke továbbá lehetővé tette Törökország keresztény alattvalóinak, hogy orosz zászló alatt hajózzanak – ezt a görögök ki is használták nagy kereskedelmi flotta létesítésére. Félreértésekre adott okot a görögkeleti keresztények kérdése, mivel Oroszország úgy értelmezte, hogy joga van e felekezet védelmére az Oszmán Birodalmon belül is.