Közönséges lágybogár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Közönséges lágybogár Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Cantharis fusca Linné, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|
A közönséges lágybogár (Cantharis fusca) egy gyakori európai bogárfaj, amely mezőgazdasági szempontból rendkívül hasznos, hiszen mind lárvaként, mind kifejlett állapotban kártevőket fogyaszt. Magyarországon az Alföldön és az alacsonyabb dombvidékeken él.
[szerkesztés] Megjelenés
A karcsú, hosszúkás testfelépítésű faj kifejlett állapotban 12-17 milliméter hosszú. A toron látható nyakpajzs és a potroh narancsos vörös, bár az előbbin fekete folt látható. A bogár feje, hosszú, vékony lábai és puha szárnyfedői is feketék, hasonlóan a szőrös, féregszerű lárvák színezetéhez. A kifejlett állat nagyon hasonlít a suszterbogárra (Cantharis rustica, nem összekeverendő a verőköltő bodobáccsal).
[szerkesztés] Életciklus
A közönséges lágybogár teljes átalakulással fejlődik. Az imágók április vége és június között rajzanak, ezt követően rakják le petéiket. A kikelő lárvák a kifejlett állatokhoz hasonlóan ízeltlábúakkal és egyéb apró állatokkal táplálkoznak (más lárvák, férgek, levéltetvek), a talajon rothadó növényzetben, avarban vadásznak. A telet elrejtőzve töltik valamilyen repedésben vagy lyukban. Az olvadás gyakran tömegesen mossa ki a lárvákat búvóhelyeikről, innen ered népies nevük: hóféreg. A rózsaszín bábok végül a talajban kelnek ki. A kifejlett állatok napsütéses időben előszeretettel sütkéreznek virágokon és fákon. Jól repülnek.
Based on work by 