Kínálat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kínálat alatt a köznyelv valamilyen vállalkozás - többnyire üzlet - értékesítésre szánt - vagyis a vevők számára kínált - termékeinek, illetve szolgáltatásainak összességét érti. A közgazdaságtan valamivel részletesebben határozza meg a szó jelentését: a kínálat egy vagy több jószág azon mennyisége, amivel az általunk vizsgált személy, vállalat vagy személyek/vállalatok csoportja rendelkezik, és azt adott ár mellett eladni is hajlandó.

A kínálat ezen definíciójához fel kell tennünk, hogy a javak homogének, tehát egységeiket minőségi szempontból senki sem tudja megkülönböztetni. A továbbiakban azt is feltételezzük, hogy a javak eladói racionális döntéshozók, így profitjuk, illetve - személyek esetében - hasznosságuk maximalizálására törekszenek.

[szerkesztés] A kínálat fajtái

Aszerint, hogy hány gazdasági szereplő kínálatát vizsgáljuk, a kínálatnak három fő fajtáját különböztethetjük meg.

[szerkesztés] Egyéni/Vállalati kínálat

Ez egyetlen személy vagy vállalat egy jószágból vett kínálatát jelenti. Jele személy esetében gyakran s, míg vállalatnál S vagy S_i (vagyis az i-edik vállalat kínálata).

[szerkesztés] Piaci kínálat

A piaci kínálat valamely jószág piacán jelen lévő összes vállalat és személy kínálata az adott jószágból. Az egyéni, illetve vállalati kínálatok egyszerű összegeként határozható meg. Jelölésére általában a nagy S betűt használjuk.

[szerkesztés] Aggregált kínálat

Aggregált kínálaton (jele AS) a gazdaság összes szereplőjének minden jószágból vett kínálatát értjük. Az aggregált kínálat esetében, mivel az több jószág kínálatát jelenti, az ár helyett az átlagárat vagy az árszínvonalat, a kínált mennyiség helyett pedig a kínált javak összértékét vesszük figyelembe. Részletesebben lásd az Aggregált kínálat című szócikkben.

Kínálati függvény

[szerkesztés] A kínálati függvény

A kínálat definíció szerint egy konkrét mennyiséggel egyenlő adott ár mellett. Kézenfekvőnek tűnik, hogy minden lehetséges árszinthez az emellett érvényes kínálatot rendeljük hozzá, létrehozva így a kínálati görbét vagy kínálati függvényt. Ezt S(P)-vel jelölhetjük, ahol P az ár - azaz a magyarázó változó - jele.

[szerkesztés] Ábrázolása

A keresleti függvényhez hasonlóan a kínálati függvénynek is valójában az inverzét ábrázoljuk, mert a függőleges tengelyen tüntetjük fel az árat, a vízszintesen pedig a kínált mennyiséget. Ennek az a fő célja, hogy a két görbét fel lehessen rajzolni ugyanabban a koordináta-rendszerben.

[szerkesztés] Alakja

Versenyzői piacon a vállalatok kínálati függvényei - és ezért a piaci kínálati függvény is - növekvő meredekségűek, vagyis az ár emelkedésével a kínált mennyiség is nő. (Ez a megállapítás a kínálat törvényeként is ismert.)

A kínálati görbe eltolódása a határköltség növekedésének (S'), illetve csökkenésének (S'') hatására

[szerkesztés] Eltolódása

A vállalati kínálatot az áron kívül mindenekelőtt a javak termelési költségei befolyásolják. Pontosabban az utolsó jószágegység előállításának költsége, az úgynevezett határköltség (MC - angol marginal cost) van hatással a kínálatra. (Versenyző vállalatoknál a határköltség görbéje egybe is esik a kínálati görbével.)

Ha a határköltség nő, az egyes árszintekhez alacsonyabb mennyiség fog tartozni, ezért a kínálati görbe balra tolódik. Ha viszont MC csökken, megnő a kínálat, így a görbe jobbra tolódása figyelhető meg.

[szerkesztés] A kínálat árrugalmassága

Lásd még: Árrugalmasság

A kínálat árrugalmassága megmutatja, hogy az ár 1%-os növekedése a kínálat hány százalékos változását idézi elő. Jele többnyire ε_p vagy E_p (az angol elasticity: rugalmasság szó alapján).

A kínálat árrugalmassága egy konkrét árszinten (p₀) így írható fel:

$\varepsilon _p = \frac {\frac{\partial S(p_0)}{S(p_0)}} {\frac{\partial p}{p_0}} = \frac{\partial S(p_0)}{\partial p} \cdot \frac{p_0}{S(p_0)}$

Vagyis a rugalmasság számítható a kínálati függvény ár szerinti deriváltjának segítségével.

Attól függően, hogy az árrugalmasság abszolútértéke milyen tartományba esik, öt esetet különíthetünk el.

Ha $\varepsilon _p = 0$ , akkor a kínálat tökéletesen rugalmatlan. (Ez akkor van így, ha a kínálati görbe egy függőleges egyenes, vagy pedig a függvény és a vízszintes tengely metszéspontjában állapítjuk meg a rugalmasságot.)
Ha $0 < \vert \varepsilon _p \vert < 1$ , akkor a kínálat rugalmatlan.
Ha $\vert \varepsilon _p \vert = 1$ , akkor egységnyi rugalmasságú kínálatról beszélünk.
Ha $\vert \varepsilon _p \vert > 1$ , akkor a kínálat rugalmas.
Ha pedig a derivált nem létezik, ezért ε_p nem értelmezhető, akkor tökéletesen rugalmas a kínálat. (Ez akkor van így, ha a görbe egy vízszintes egyenes, vagy pedig a függőleges tengellyel vett metszéspontjában vizsgáljuk a rugalmasságot - matematikailag nem egészen pontosan azt szoktuk ilyenkor mondani, hogy $\vert \varepsilon _p \vert = \infty$ .)

[szerkesztés] Kereslet és kínálat

A kereslet és a kínálat sok hasonlósággal rendelkező fogalmak. Mindkettő egy vagy több jószág mennyiségét fejezi ki az ár, illetve más tényezők függvényében. Ami egy piacon a vevők számára a kereslet, ugyanaz az eladóknak a kínálat.

Ha egy jószág kereslete és kínálata egyenlő (vagyis a keresleti és a kínálati függvény metszéspontjában vagyunk), piaci egyensúlyról beszélhetünk. Ha egy piac nincs egyensúlyban, meghatározott feltételek megléte esetén olyan piaci mechanizmusok indulnak be, amelyek az egyensúly irányába vezetnek.

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../k/%C3%AD/n/K%C3%ADn%C3%A1lat.html"

Kategória: Mikroökonómia