Képtömörítés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A képtömörítési eljárások fő célja a számítástechnikában az, hogy a nagyon nagy méretű (nagy adatmennyiséget tartalmazó) képanyagok méretét csökkentse, és így gazdaságosabbá tegye tárolásukat, illetve lehetővé tegye azok tárolását korlátozott kapacitású médiákon.
A képtömörítési eljárások az adattömörítési eljárások részhalmaza, azok speciális esete, ami kifejezetten a grafikus információkat tartalmazó adatfolyam jellegzetességeire alapul.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Veszteséges eljárások
A képtömörítési eljárások egy része veszteséges tömörítés, vagyis a tömörítés folyamán információ vész el. A cél az, hogy ez az információvesztés ne okozzon látható minőségromlást, illetve a minőségromlás minél kisebb legyen. Az, hogy ezt a célt mennyire sikerül elérni (vagyis hogy egy adott mértékű tömörítés esetén mekkora a minőségromlás) határozza meg az eljárás sikerességét, jóságát.
[szerkesztés] A használt elvek
- A színek számának (colorspace) csökkentése.
- Transzformációs kódolás. Ez a leggyakrabban használt eljárás. A Fourier-transzformációhoz kapcsolódó módszereket - mint amilyen a DCT vagy a Wavelet-transzformáció - alkalmazzák, melyeket kvantálás és entrópia kódolás követ.
- Fraktál tömörítés
[szerkesztés] Veszteségmentes eljárások
Az eljárások másik csoportja veszteségmentes, vagyis a tömörített állományból minden esetben pontosan visszanyerhető az eredeti, tömörítetlen adat.
[szerkesztés] A használt elvek
- Futamhossz kódolás (RLE, Run-length encoding)
- Entrópia kódolás
- Adaptív kódtárakra épülő algoritmusok, mint amilyen az LZW, LZSS
[szerkesztés] Mozgóképek
A képtömörítés speciális esete a mozgókép-tömörítés.
Based on work by 